Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

(Tüdős Klára e tekintetben is „másként gondolkodónak" számított, amennyiben az internacionális háziszőttes vásznat minden egyéb magyarosságra utaló jelzés nélkül is szívesen alkalmazta. A tervezői fantázia a női alkalmi öltözetek, estélyi és báli ruhák terén szabadon szárnyalhatott. Bármennyire hangoztatták is a mozgalom ideológusai, hogy a magyaros jelleg a hétköznapi öltözködésnek ugyanúgy alapstílusa lehet, a női alkalmi ruhák szemléletesen bizonyítják az ellenkezőjét. A mindennapokra tervezett magyaros öltözetek sokszor kényszeredett, erőltetett megoldásai helyett itt többnyire a népművészet felhasználásának nagyvonalú példáival találkozunk. Az ünnepi ruhák tervezése természetesen több szempontból is könynyebb feladat volt. Csucsy Edith piros torockói hímzéssel díszített, nyersszínű száda ruhája (12. kép) ennek érzékeltetésérc került a képek között az ugyancsak torockói hímzéssel díszített délutáni ruha mellé. A magyaros jelleg kifejezésére alkalmazott eszközök: a hímzés, a csipke, a dúsan redőzött anyagok itt nem állnak ellentétben a funkcióval, a nagyobb anyagfcliileten pedig a mégoly gazdag díszítés sem tűnik túlzottnak. A boldogi lyukacsos hímzéssel díszített fehér gallér a kék zsorzsettből készült pliszírozott estélyi ruhán finoman fejezi ki a magyaros jelleget. (15. kép) Haranghy Erzsébet fehér zsorzsett ruháját vékony gyapjúfonállal készült buzsáki hímzés és kötényt imitáló darázsolás díszíti. (14. kép) A ,,Sclyömbíbor" jeligével ellátott báli ruha vonala a mezőkövesdi höndörgőt idézi. Ugyancsak a höndörgőre utal a VIII/127. számú, fehér zsorzsettből készült, matyóhímzéssel díszített estélyi ruha. Payer Gizella stilizált kalotaszegi „dulandléval" díszíti fehér zsorzsett estélyi ruháját. (13. kép) 161 14. kúp Estélyi ruha buzsáki hímzéssel, darázsolt ujjakkal és „köténnyel". Haranghy Erzsébet terve. 15. kép Estélyi ruha, boldogi hímzéssel díszített gallérral.