Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

A tervek azonban nemcsak népművészeti inspirációról tanúskodnak. A történelmi magyar viselet a „magyar ünneplő" műfajában születik újjá, amely a díszmagyartól a népi hímzés felhasználásában különbözik. A magyar ünneplők között jónéhány olyan tervet találunk, amely a sárközi fekete alapon fehér hímzés dekorativitását használja fel (VIII/93.; VIII/96.; VIII/112.). Holl Irén fekete bársonyból készült ünneplőjének szoknyáját ugyancsak fehér sárközi hímzés díszíti. (17. kép) Haranghy Erzsébet vállra dobott mentével ábrázolt magyar ruhájának hagyományos tüll ujjára kapuvári hímzést rak. (16. kép) A mozgalom hatása A Ferenczy-féle ruhamozgalom hatását nehéz pontosan felmérnünk. A '30-as években a „magyaros jelleg", a „magyaros ízlés" kifejezésének igénye a művészet és a mindennapi élet különböző pontjain jelentkezett. Az öltözködés - az ember egyik legfontosabb jelzőrendszere - a nemzeti érzelmek kifejezésének kézenfekvő eszköze. A források egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar polgári középosztály s mindenekelőtt a tisztviselőréteg élt ezzel a lehetőséggel. A jelenség, a magyaros öltözködés azonban csak részben a mozgalom hatását tükrözi. A korszak magyaros ruháinak egy része attól teljesen függetlenül, korábban alakult ki. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája már 1920 nyarán felszólítja a „magyar asszonyokat és leányokat" arra, hogy „viseljék minden alkalommal a világ legszebb öltözetét: a magyar ruhát".

10

0 A Magyar Iparművészet ugyanebben az évben beszámol a Női 100 MNM Történeti Tár Röplapgyűjtemény 1025/1958. 162 16. kép Magyar ünneplő a „díszmagyar" mintájára. Haranghy Erzsébet terve. 17. kép Magyar ünneplő sárközi hímzéssel díszítve Holl Irén terve.