Folia historica 24
I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években
A legkézenfekvőbb forrás, melyhez tervezők nyúlhattak, Malonyai festői kiállítású, olvasmányos stílusban megírt monográfiája volt. E grandiózus mű, melynek hitelességét, néprajzi pontosságát a „hivatalos" néprajztudomány oly sokszor és joggal kérte számon, a tervezők számára kétségkívül a leginspirálóbb kézikönyv lehetett. 9 3 1934-ben megjelent Undi Mariska Magyar hímvarró művészet című munkája, melyben - elsősorban a nagyközönség számára - történeti visszatekintést ad, bemutatja a technikákat, anyagokat és életképeket is rajzol. 9 4 Ugyanebben az évben a Magyar Iparművészet a Magyarság Néprajza második kötetének megjelenéséről számol be. 9 5 Bár e munka figyelmét elsősorban az archaikus rétegek, régies fonnák felé fordította, s ezek a ruhatervezésben csak ritkábban jelentkeznek, a korabeli néprajztudomány e fontos összefoglalója a néprajz iránt érdeklődő közvélemény, s így a népi elemeket felhasználó ruhatervezők előtt is feltétlenül ismert volt. Feltételezhetjük, hogy Györffy cifraszűr-monográfiáját 9 6 ugyancsak ismerték a magyaros divattervezők. A viseletdarab reprezentatív volta mellett talán e munka népszerűsége is indokolja, hogy a tervek és az elkészült ruhák között feltűnően nagy számmal vannak cifraszűrváltozatok, szűr jellegű köpenyek. A továbbiakban nézzük végig a terveket! Iparművészeti értékelésükre természetesen e néprajzi dolgozat nem vállalkozhat. A rajzok számunkra elsősorban abból a szempontból érdekesek, hogyan alkalmazták a népművészet elemeit a tervezők. Egyik-másik terv különös látványa azt a témánk szempontjából lényeges kérdést veti fel, hogy a ruha belesimult-e a kor általánosan elfogadott polgári öltözködésébe, avagy hordhatatlanul bizarrnak tűnt. A gyermekruha-tervek között három hagyományos vonalú, „népi" hímzéssel díszített, kislányoknak szánt modell található. Nyersselyem alapon körbefutó írásos minta, kék szövetruhácska kevés matyóhímzéssel, illetve fehér mosóanyag színes sárközi hímzéssel. A rövidnadrágos, mellényes fiúruha az aláírása szerint „sima, középszürke anyagból készült, fekete zsinórozással, fehér nyersselyem inggel. A gyermekruha-tervek közül a néprajzi invenciót illetően kiválik Farnady Ilona két díjnyertes kompozíciója. A „mezőkövesdi cifraszűr" anyaga csomózott gyapjú, posztó gallérját szűrhímzés díszíti. A kabátkát elöl sujtás fogja össze, fehér bárányprém szegélyezi. A rajzon látható kislány fehér kamáslit visel, mely a kétoldalt húzódó gombsornak köszönhetően rajthúzlit idéz! A fején levő kalapka pedig a hortobágyi csikósok fejrevalójának kicsinyített változata. (1. kép) Vagyis a 93 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. I-V. Bp.. 1907-1922. 94 Undi Mariska: Magyar hímvarró művészet. Bp., 1934. 95 £.: A Magyarság Néprajza II. kötete. Magyar Iparművészet 37. (1934) 156-161. 96 Györffy István: Magyar népi hímzések I. A cifraszűr. Bp.. 1930. 154 I. kép Kislánykabát a mezőkövesdi szűr mintájára. Farnady Ilona terve.
