Folia historica 24

I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében

Závodi Szilvia * A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében Előzmények A Habsburg-birodalom katonatisztjei a 18. század közepéig szabadon nősülhettek, a legénységi állomány tagjainak házasodását azonban parancsnoki engedélyhez kötötték. A szokások szerint a hozzájárulás megköszönéseként a katona köteles volt az engedélyezésre hivatott elöljárójának egy ezüst kanalat adni.

1 Altalános jelenség volt, hogy a tisztek fizetése nem volt elegendő családjuk eltartására. Ez, és hogy a növekvő özvegyi nyugdíjak összege igen nagy terhet jelentett az államnak, vetett véget a tisztek szabad házasodásának. Először egységenként korlátozták azoknak a számát, akiknek engedélyezték a családalapítást. A rendelkezések értelmében a tisztek csak olyan vagyoni helyzetű nőkkel köthettek házasságot, akik anyagi szempontokból nem jelentettek további megterhelést az államkincstár számára.

2 Az aktív tisztek házasságkötését Mária Terézia szabályozta először 1750-ben. Rendelete az ezredtulajdonos, az ezredparancsnok és a tiszti gyűlés

3 hatáskörébe utalta a házasságok engedélyezését. Ugyanakkor megkövetelte a házassági kaució

4 banki letétbe helyezését, ami által gondoskodott a tiszti családok társadalom által megkívánt életszínvonaláról és az özvegyek ellátásáról.

3 Az 1771. évi óvadékrcndclet pontosan megszabta a tiszti rangokhoz megkövetelt kaució összegét. Minél magasabb rangú volt a leendő férj, annál nagyobb volt a kaució összege.

6 II. József 1777. évi rendelete már a kaució nélküli házasságról is intézkedett. Erre akkor nyílt lehetőség, ha az uralkodótól a házasulandók engedélyt kaptak, valamint a tiszt lemondott felesége nevében mindennemű nyugdíjigényről.

7 1812-ben a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az addigi meghatározott összeg letétbe helyezése helyett bizonyos évi jövedelmet kellett biztosítani a házasulandóknak, ami származhatott ingatlanból vagy más forrásból. Ugyanez a rendelet kötötte ki azt is, hogy a tiszti állománynak egy időben csak az * Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Hódsági Zsuzsannának és Éder Miklósnak, hogy családi okirataikat és fényképeiket a rendelkezésemre bocsátották. Köszönettel tartozom még dr. Szoleczky Emesének. HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag Gyűjtemény vezetőjének, dr. Makai Ágnesnek, dr. Ságvári Györgynek, Bognár Katalinnak és Sallay Gergely Pálnak a dolgozat létrejöttében nyújtott segítségükért. 1 Éder Miklós szíves szóbeli közlése. 2 Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története 1848-1918. Bp., 1993. 178. 3 A tiszti gyűlés egy adott alakulat tisztjeinek elöljáró által elrendelt, meghatározott napirenddel összehívott tanácskozása. 4 A kaució az a rendfokozatonként megállapított összegű pénzbiztosíték, amelyet a nősülni szándékozó katonatisztnek biztosítani kellett, hogy a kamatai, illetve a jövedelmei lehetővé tegyék a tiszti család rangjához méltónak tartott életmódot. 5 Deák /. i. m. 179.; Deák adatainak nagy részét Gerwin Müller: Heiratsvorschriften und Heiratsverhalten im altösterreichischen Offiziernkorps (Wien. 1980) című kiadatlan doktori disszertációból merítette. 6 Deák könyvében ezt fordítva írta. A rendelet szerint például ezredesi ranghoz 12.000 forint, hadnagyi ranghoz 2.000 forint óvadékösszeget kellett letétbe helyezni. 7 Deák 1. i. m. 179. 115