Folia historica 24

I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében

1/6-od része lehetett nős. 1861-ben és 1887-ben is megemelték a kaució összegét, de arányaiban több tiszt számára engedélyezték a házasságkötést. A csapattisztek egynegyede, a vezérkari tisztek fele lehetett nős.

8 Ezeknek a szabályozásoknak az elsődleges következménye az lett, hogy a tisztek későn vagy egyáltalán nem kötöttek házasságot. A katonatiszti házassági modell így az ún. Hajnalféle demográfiai elmélet

9 szerint a nyugati házasodási modellt követte. Erre a mintára a késői házasságkötés, valamint a hajadonok és nőtlenek számának magasabb aránya jellemző. Magyarország egész lakosságára azonban a 19. század második feléig inkább a keleti modell volt a jellemző, az általánosan és korán megkötött házassággal.

1

0 A 20. századi szabályozások A 20. század első felében a katonatiszti nősülés szabályozásának alapjául elsősorban a Ferenc József által 1913 szeptemberében jóváhagyott A-57. jelzésű „Nősülési szabályzat a m. kir. honvédség és csendőrség számára" című szabályzat szolgált." A szolgálati könyv közvetlen előzményének tekinthető az 1907. évi rendelet, amely a tisztikar felének engedélyezte a házasságot, de egyben jelentősen megemelte az óvadék összegét.

1

2 Egy évre rá kiadták az A—57-es számú szabályzat első változatát,

1

3 amit kiegészítettek egy függelékkel

1

4 és a nősülési szabályzat által megkívánt beadványokra és okiratokra vonatkozó bélyegszabályzattal.

1

5 A katonai házasságkötésekre is alapvetően vonatkoztak az állami törvények. így az 1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról, amely tartalmazta többek között az eljegyzés, a házassági akadályok, a házasságkötés, a házasság érvénytelenségének és megszűnésének, valamint az ágytól asztaltól való elválásnak a mibenlétét. E törvény a házassági akadályok között sorolta fel a véderőről szóló rendelkezés értelmében szükséges nősülési engedély hiányát,

1

6 az engedély nélküli házasságkötés megtorlását pedig a katonai büntetőbíráskodás hatáskörébe utalta.

1

7 A katonai büntetőtöi"vénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930. évi III. törvénycikk értelmében: „Az oly tényleges katonai egyén, aki az illetékes 8 Hajdú Tibor: Tisztikar és középosztály 1850-1914. Ferenc József magyar tisztjei. Bp., 1999. 245. 9 Hajnal, John: European marriage in perspective. In: Population in History. Szerk.: Glass, D. V.-Eversley, D. E. C. London, 1965, 101-143. 10 Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformtól a második viláeháborúig. Bp., 1998. 44. 11 A-57. Nősülési szabályzat a magy. kir. honvédség és csendőrség számára. 1913. évi 13.537.- ein. 15/b számhoz. Budapest, 1913. (továbbiakban Nősülési szabályzat) HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtudományi Könyvtár Szabályzatgyüjtemény. Jelzetszám: Sz 1394 12 Deákl. i. m. 179. 13 A 4719/eln. - 1908. számú körrendelettel kiadott A-57. Nősülési szabályzat a magy. kir. honvédség és csendőrség számára. Budapest, 1908. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtudományi Könyvtár Szabályzatgyűjtemény. Jelzetszám: Sz 1393 14 13.505/eln. - 1908. számú körrendelet az „A-57" a) jelzetű „Függelék a m. kir. honvédség és csendőrség nősülési szabályzatához" című szolgálati könyv kiadásáról. 15 100.010-15/b - 1911. számú körrendelet az „A-57" b) jelzetű „Bélyegszabályzat" szolgálati könyv kiadásáról. 16 1894. évi XXXI. tc. 26. § 17 1894. évi XXXI. tc. 125. § 116