Folia historica 24

I. Tanulmányok - Kemenczei Ágota: Adalékok a két világháború közötti műgyűjtés történetéhez (Fleissig József gyűjteménye)

zésben részesüljön." Továbbá hozzátette: „Ha tudnának valamit tenni kiszabadításom érdekében, úgy visszanyert szabadságomat további odaadó munkásságommal hálálnám meg." Kund Elemér Fleissig József nyilatkozatát egy papírlapra feljegyezte és a borotválkozáshoz használt Hyalin timsóködobozába elrejtette. Fleissig József összeköttetései révén tudomást szerzett arról, hogy a németek a megszállt országokban hogyan bánnak a zsidó származású lakosokkal, így nem kétséges, hogy elfogatásának elején sorsát reménytelennek látta. Lakása őrizetlenül maradt. Mint szenvedélyes műgyűjtő, gyűjteményét féltette leginkább. Összeköttetései révén tudomással bírt arról is, hogy az így elhagyott zsidóvagyonokat vagy a németek, vagy mások elviszik, ezért Kund Elemér révén felhatalmazta a Nemzeti Múzeumot, hogy gyűjteményét rögtön átvegye, mielőtt akár a németek, akár mások elhordanák és gyűjteménye elpusztulna.

3

4 Hetek múlva a Fő utcai fogházból a kistarcsai internálótáborba szállították, ahol megtudta, hogy felesége ott van a női táborban és vele az érintkezést felvette. Fleissig József a pestvidéki törvényszék zárkájában, és a kistarcsai internáló táborban is többször beszélt gyűjteményéről, de Kund Elemér útján elküldött üzenetét senkivel sem közölte. Sőt többször hangoztatta, hogy ha kiszabadul, az archeológiai gyűjteménye lesz a vagyoni bázisa, amivel új életet kezd, annak egy részét eladja és tanári állást vállal. A kistarcsai internálótáborban a hosszabb fogvatartást már megszokta, a kívülről kapott biztató hírekre a saját helyzetét sem látta többé olyan sötétnek, a feleségét is a közelében tudta, ezért gyűjteményével kapcsolatban terveket készített.

3:

1 A kistarcsai táborból Fleissig Józsefet és feleségét Auschwitzba deportálták, ahol a németek meggyilkolták. A háború után a bíróság Fleissig Józsefnek és feleségének halálát 1944. augusztus 15-ével állapította meg. Édesanyja, özv. Fleissig Sándorné szintén Auschwitzban halt meg.

3

6 Fleissig József nővéreit nem deportálták, ugyanis férjeik - dr. Réthi Aurél

3

7és Moravcsik Gyula

3

8 - kormányzói mentességet

3

9 kaptak. így a háború után a Fleissig-gyűjtemény örököseinek őket lehetett tekinteni. Kund Elemért szabadonbocsátás helyett mint politikai foglyot Mauthausenbe vitték, ahonnan 1945. június 1-én tért haza. Bejelentését 1946. december 30-án tette meg, hivatalosan közjegyző előtt 1947 márciusában. Kund Elemér bízott benne, hogy Fleissig József túlélte a deportálást, ezért nem tett rögtön bejelentést hazatérte után.

4

0 34 MNM Történeti Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény 35 MNM Történeti Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény 36 MNM Történeti Adattár. Múzeumtörténeti Gyűjtemény 37 dr. Réthi Aurél (1884-1976) fül-orr-gégész, ekkor még főorvos (háború után professzor) egészségügyi főtanácsos. Felesége Fleissig Ella. 38 Moravcsik Gyula (1892-1972), bizantológus, a MTA levelező tagja (1934-től), egyetemi tanár. Felesége Fleissig Edit. 39 Kormányzói mentességet azok kaptak külön kérelem alapján, akik a zsidótörvények hatálya alá estek, de különös közéleti, tudományos, művészeti vagy gazdasági érdemeik indokolttá tették számukra a kivételezettséget (ebben bízhatott Fleissig, amikor Kunddal beszélt). Összesen 3000 mentességet adtak ki. Október 15. után a Szálasi-kormány ezeknek csak mintegy tizedrészét hagyta érvényben. Köztük volt Moravcsik Gyula is. Nem mindenki menekült meg közülük. A nyilaskeresztes kormány november 15-én elrendelte a kormányzói mentesítések felülvizsgálatát, Szálasi összesen 70 embernek, belügyminisztere ezen felül 501 embernek adta meg ismét a mentesítést. 40 MNM Történeti Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény 104