Folia historica 24

I. Tanulmányok - Kemenczei Ágota: Adalékok a két világháború közötti műgyűjtés történetéhez (Fleissig József gyűjteménye)

A gyűjtemény megmentése az SS elől A Sztójay-kormány 1944. április 14-én kelt 1600/1944. számú „a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről" szóló kormányrendelete kimondta, hogy a zsidók kötelesek bejelenteni minden vagyonukat, kivéve a személyes használati tárgyakat, feltéve, ha ezek összértéke nem haladja meg a 10 ezer pengőt. Bejelentési kötelezettség alá estek az ingatlanok, részvények, bankbetétek, műkincsek, ékszerek. Mindezek állami zár alá kerültek. 1944. május 25-én Hóman Bálint kultuszminiszter Csánky Dénes festőművészt

4

1 nevezte ki - aki az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatója volt — a Zsidók Zár Alá Vett Műtárgyainak Számbavételérc és Megőrzésérc Kinevezett Kormánybiztos Hivatala irányítójának. A német megszállás után a zsidók lakásaiból a németek külföldre vitték az értékesebb műkincseket. Feladata részben ennek megakadályozása, formailag a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavétele és megőrzése, ténylegesen a nagy értékeket képviselő művészi vagyontárgyaknak az országban tartása volt. A Kormánybiztossághoz tisztviselőket osztottak be, akik két csoportot alkottak. Az első csoport állandó beosztást nyert: Vayer Lajos (június végén ez alól felmentik, mert a múzeumban nélkülözhetetlen munkát lát el, helyette dr. Erdélyi Gizella múzeumi őrt rendelik ki), Voit Pál, Csemyánszky Mária segédörök, Grexa Gyula középiskolai tanár. A második csoport pedig időnként, illetve alkalmilag dolgozott a Kormánybiztos mellett: Kőszeghy Elemér igazgató, Gallus Sándor múzeumi őr, Gönyei Sándor igazgató őr, Fekete Nagy Antal levéltárnok, Szalay László igazgató őr, Bándy Vilmos ösztöndíjas gyakornok, Homér Lajos gimáziumi tanár. Fleissig József letartóztatása után a gyűjtemény sorsáról csak homályos képet festhetünk. Annyi bizonyos, hogy Fleissig József még a német megszállás előtt az Angol-Magyar Bank széfjében letétbe helyezte gyűjteményének legértékesebb darabjait. Gyűjteményének többi része lakásában (Benczúr u. 31.), illetve a ház pincéjében maradt. Csánky kinevezte 1944. július 11-én Gallus Sándort A Zsidók Zár Alá Vett Műtárgyainak Számbavételére és Megőrzésére Kormánybiztosság megbízottjaként kormánybiztosi hatáskörrel a Fleissig-gyűjtemény felkutatására. Miután Gallust behívták katonának, 1944. július 17-én a múzeum mást kért helyette. Csánky Fettich Nándort bízta meg. Fleissig József lakásában és pincéjében több műtárgyat találtak. Július 12-én Vayer Lajos a Szépművészeti Múzeum számára a következőket vette át: 1. Máriaszobor, fa, barokk 2. Máriaszobor, fa, 17. század 3. 3 db Mária faszobrocska 4. Szent D....?, barokk faszobor 5. Fájdalmas Mária Szent Jánossal, faszobor 6. Szent Püspök szobor, fa, 18. század 7. Ismeretlen festő: férfiarckép, olajfestmény 8. Ismeretlen festő: női arckép, olajfestmény 41 Csánky Dénes (1885-1972) festőművész 1910-től 1912 májusáig a Műemlékek Országos Bizottságának titkára. 1912-ben a Fővárosi Múzeum vezetője. 1921-ben létrehozta a Székesfőváros Zichy Jenő Múzeumát, melynek 1922-től 1933-ig igazgatója. 1933-ban megszervezte a Székesfővárosi Képtárat. 1935 januárjában a Fővárosi Múzeumok központi igazgatója lett. Ugyanez év júliusában az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatójának nevezték ki. 1944. november-decemberben a nyilas kormány utasítására megszervezte és végrehajtotta a Szépművészeti Múzeum anyagának és az oda beszállított műkincseknek Németországba szállítását. Új Magyar Életrajzi Lexikon. I-V. Főszerk.: Markó László. Bp„ 2001-2004. I. 1083-1084. 105