Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

9. 1

'"lischer Lajos fametszete - Lám Sándor akvarelljének litografikus megjelenítése az Ország Tükrében, 1865 megye egyik legszebb vidékén fekszik, a Nagy-Ág vize partján, ahol ez a Tiszába ömöl. Huszt mezővárosának lakói részint magyarok, részint oroszok; határa a zordon éghajlat daczára termékeny, igen szép rétekkel; földesura jelenleg a korona. Határát sok apró hegyi patak; ezek közt a Huszt vize is, metszi át, még kiesebbé téve folyásival. A munkás, pezsgő városka felett komor csendben viraszt az ősi vár, melynek omladozó falai magas, kúpformájú kősziklára vannak föltéve, korona gyanánt. Valójában koronája is volt a vár sok időkig Máramarosnak, koronája: mert itt laktak a híres huszti kapitányok, akiket az egész megye uralt; de nemcsak koronája, védpaizsa is vala a vármegyének, annyiszor menekült ide háborgós időkben, a török- és kuruezvilágban a tatárok vagy labanezok által zaklatott nép. ... Azért épüle az ország e zugában a magános hegyre rakott huszti sziklaerőd, hogy a betörések hullámai rajta szétzúzzanak s az itt fenn lakozó sasok rettentve csaphassanak alá, a tilalmasba igyekvő seregély-falkára. A huszti kapitányokat és a be-be rontó tatárcsordákat értjük."

8

1 * * * 1888-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete éves közgyűlését Máramarosban tartotta. Az erről kiadott vaskos kötet ráirányította a figyelmet a megye természeti és történeti kincseire. Feltehetőleg valamilyen módon ehhez köthető azon alig azonosítható, kidolgozatlan várrom-vázlat elkészülése, amelyen az évszám az egyetlen információ.

8

2 33