Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

Ранг Géza:

8

3 A huszti vár látképe. 1890 körül. - MNM MTKCs T. 8231 lt. sz. -Lavírozott tusrajzé Az alkotó a jól bevált délnyugati nézetből örökítette meg a várat, szinte ugyanarról a pontról, ahonnan a Rohbock-féle ábrázolás készült; még a kegyképet is átveszi az ábrázolásból; a különbözőség azonban nemcsak a technika másságában, hanem a művészi kvalitásban is megmutatkozik. 10. PaurGéza müvét Morelli Gusztáv litografálta az 1890-es evekben „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" szániára Felfogásában szinte megcleveniil a Kölcsey-megénekelte „bús düledék" kísérteties hangulata: a kékes-lilás tónusválasztás is ezt segíti elő. A háttérben csupán felhőfoszlányok úsznak, a vár környezetét képező valós tájból semmi sem látszik. E kép főszereplője kétségtelenül a magányos hegycsúcson terpeszkedő, elhagyott vár - erősen omladékos falaival, bástyáival. Előtérben a várhegyhez kapcsolódó kisebb domb gyér és csenevész növényzete közül kiinduló széles, kanyargós diilőút irányítja a tekintetet a fő kompozíciós elemre. A vár rajza részletezőbb, jobban tárja elénk az alsóvár egybefüggő falait; a palotarészen már nincsenek meg az ablaknyílások, helyükön foghíjak tátongnak: a második palotaszint teljesen eltűnt. Egyedül a Ferdinánd-bástya őrzi még, bár csonkultan, eredeti magasságát. A növénytakaró kopárabb és jellegtelenebb, mint Rohbock metszetén: az előtér növénytakarója itt senyvedni látszik. „Tündérkert övezé a hajdan büszke Magaskőt; gyér bokor iil szomorún mostani romja körűi."

8-"

1 Hiányzik az ember jelenléte, amire csak a - nehezen azonosítható - kegykép utal áttételesen. Paur művét a kor leghíresebb és legtöbbet foglalkoztatott magyar metszője, Morelli Gusztáv

8

6 litografálta Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarországról szóló VI. kötete számára.

8

7 * * * 34