Folia historica 23/2

Balahó Zoltán-Gál Vilmos: A pozsonyi hídfő története

Miniszterelnökség: dr. Oszvald György, min. osztályfőnök, Mónár Jenő, min. tanácsos, Mikó Tibor, osztálytanácsos. Külügyminisztérium: dr. Mihálkovics János, min. osztályfőnök. Belügyminisztérium: Ecsedi Árpád, rendőr alezredes, dr. Varjas László, min. osztálytanácsos. Igazságügyi Minisztérium: dr. Csánk Béla, min. osztályfőnök, dr. Sándorffy Kamill, kúriai tanácselnök, dr. Ruttkay László, kúriai bíró. Földmüvelésügyi Minisztérium: Mersich Aladár, előadó. Pénzügyminisztérium: dr. Hollós László, min. osztálytanácsos. Honvédelmi Minisztérium : Czebe Jenő, alezredes. Közlekedésügyi Minisztérium: dr. Gyenes Gábor, min. titkár. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium: dr. Pápai Victorisz Gy., min. tanácsos, dr. Nagyhegyi Zoltán, min. segédtitkár. Teleki Pál Államtudományi Intézet: dr. Jakabffy Imre, osztályvezető. Az elnök az ülést megnyitja és megállapítja, hogy a békeszerződés 1. cikk 4. pont E/4 alpontjának végrehajtása keretében három fő kérdés eldöntéséről van szó: 1/ Hajlandó a magyar kormány az átengedett terület lakosságának Magyarország területére való telepítésére nézve Csehszlovákiával kétoldalú egyezményt kötni? 2/ Amennyiben ilyen generális kényszer-áttelepítési egyezmény nem jönne létre, a békeszerződés rendelkezései szerint Csehszlovákia az átengedett terület lakosai részére az emberi és polgári jogok teljességét köteles biztosítani. A pozsonyi hídfőre vonatkozó nemzetközi okmányban annak meghatározására kellene törekedni, hogy mit kell emberi és polgári jogok alatt érteni? 3/ Az önként kitelepülök jogállásának tisztázása. Ebben a vonatkozásban, Csehszlovákiával szemben tisztázni kellene, hogy a lakosság-csere egyezményben kikötött biztosítékok és kedvezmények miként nyernének alkalmazást a kitelepülőkrc (ingóságok szabad clhozatala, hátrahagyott ingatlanokért kártalanítás biztosítása). Mikó Tibor osztálytanácsos felveti a kérdést, hogy milyen az átengedendő területek lakosságának nemzetiségi megoszlása és milyen arányú önkéntes áttclcpüléssel kell számolnunk. Jakabffy Imre, a Teleki Pál Államtudományi Intézet kiküldötte ismerteti az átengedendő három község nemzetiség szerinti megoszlását. A három község közül kettő - Horvátjárfalu és Dunacsún - horvát, az 1941. évi népszámláláskor többségben magyar nemzetiségűeknek vallották magukat. Zárt magyar település: a/ Fácánkert major Horvátjárfalu külterületén 120 lélek, Ы Dunacsún-majorban új telepesek mintegy százan. Oroszváron lakik kb. 1.200 kitelepítés alól mentesített sváb, ők az 1941-cs népszámláláskor német anyanyelvűeknek, de magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, és emiatt nem kerülhettek a kitelepítési listára. Tény, hogy egyetlen szlovák lakost nem ismer a Szlovákia fővárosához csatolni kívánt három község. Dr. Varjas László osztálytanácsos, a belügyminisztérium közigazgatási osztálya részéről bejelenti, hogy a beérkezett alispáni jelentések szerint csak 7 család kíván áttelepülni. Az elnök szerint ilyen körülmények között lehetőleg elkerülendő volna az egész lakosság áttelepítésére irányuló egyezmény kötése. Erre a békeszerződés nem kötelez feltétlenül bennünket, sőt egyenesen provideál arra az esetre, ha ilyen egyezmény nem jönne létre, de szabályozza a visszamaradó lakosság, másrészt az önként kitelepülő/k/jogi helyzetét. 190