Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

Tonika Gábor Adatok a szendrői kora ú jkori erődítések építés- és hadtörténetéhez A szendrői várakkal a szakirodalom Borovszky Samu 1908-ban megjelent tanulmánya óta nem foglalkozott behatóan. Ez az oka annak, hogy a legalapvetőbb topográfiai viszonyok körül is bizonytalaságok és téves elképzelések tarthatják magukat. A szakirodalomban szétszórtan megjelent adatok segítségével, az 1997 óta a Felső várban, 2002 tavaszán az Alsó vár kis területén végzett régészeti feltárások eredményeként, valamint a 2001-ben megkezdett levéltári kutatások alapján néhány kérdésre ma már nagy biztonsággal adható meg a válasz. Továbbra is bizonytalanság övezi a legkorábbi vár helyét és építésének korát. A XIV. század közepén a vár királyi tulajdonban volt

1. Királyi várnagyát, Cselenfi Sándor fia Jánost először 1355-ben említik.- Szendrőn működött Máté nevű nemtelen vámagy is, talán még a XIV. század első felében, hiszen déd- és ükunokája 1406-ban hivatkozott rá.

3 Az Anjouk erős kormányzata alatt nehezen volna indokolható várépítés Szendrőn, ezért elképzelhető az is, hogy - mint ahogy gyakran történt esetleg egy korábban (XIII. század második felében, XIV. század elején) felépített magánvárat szerzett meg a király, s bízta várnagyai kezére. Bizonyosnak látszik, hogy a XIV. századi vár nem a későbbi Felső vár helyén, azaz nem a Várhegyen keresendő, ugyanis sem XIV., sem XV. századi leletanyag nem került az ásatásokon elő. Mivel az ásatás nemcsak a délkeleti és a déli bástya területére terjedt ki, hanem a keleti várudvar nagy részére is, nehezen képzelhető el, hogy az összes középkori emlék a feltáratlan területen bújt volna meg. Ha állt volna középkori vár a Várhegyen, akkor azt bizonyára a hegy közepén emelkedő magaslaton kereshetnénk, ahol azonban szinten csupán kora újkori leletanyag bukkant napvilágra. A régészeti feltárás eredményeit támasztja alá az is, hogy az alább ismertetendő XVI. századi források soha nem emlegetik a dombtetőn álló középkori várat. Egyik lehetőségünk, hogy a XVI. századi Bebek-vár, azaz a XVII. századi Alsó vár, majd az ennek helyére épített, és részleteiben ma is álló Csáky-kastély helyén keressük a középkori vár maradványait. A 2002 tavaszán az Alsó várban (Hősök terc 5.) végzett feltárás nem hozott felszínre a XV. századnál korábbi leleteket. Mivel azonban a régészeti kutatás (melynek fő célja a kastély építéstörténetének tisztázása volt), csupán 9 m-es felületen tárt fel középkori rétegeket, semmi esetre sem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a legkorábbi szendrői vár mégiscsak a későbbi Alsó vár helyén állt. Felmerülhet a szendrőládi várrom és a középkori szendrői vár azonosításának lehetősége is. E vár nevét nem ismerjük, kora szintén bizonytalan, mérete, felmért formái alapján elsősorban X1I1-XIV. századi datálása tűnik valószínűnek

4. A várrom bejárásakor talált egyetlen cseréptöredék készítésének kora szintén e két évszázad valamelyikére tehető. Bár a Ládi család által birtokolt Lád a XIII. században Szcndrőtől független helyiségnek mutatkozik-"

1, később e falu a szendrői váruradalomhoz tartozott, ezért egyelőre nem zárható ki teljes bizonyossággal annak lehetősége, hogy a legkorábbi szendrői vár a mai Szendrölád határában épült fel, s csak később (legvalószínűbben a XV. század első felében) került a kordivatnak jobban megfelelő, könnyen megközelíthető Alsó vár helyére. Bár a középkori várak egyik lehetséges fejlődési sémájába a fenti áthelyeződés jól illeszkedne, rá kell mutatni e feltevés gyengéjére is: a szendrőládi vár Ládtól délre, azaz Szcndrővcl ellentétes irányban helyezkedik el. Mivel semmi sem indokolja annak feltételezését, hogy a középkori Lád nem a mai Szendrölád helyén terült el, csak igen nehezen képzelhető el, hogy Szendrő és a szendrőládi vár úgy tartozzon közös faluhatárba, hogy Lád abból kimaradjon. Ha viszont eredendően Lád határában állt a vár, akkor miért nevezték volna Szendrőnek? Mivel korai levéltári forrás clöke99