Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

rülése aligha valószínű, a legkorábbi szendröi vár elhelyezkedésének kérdésére a választ csupán az Alsó vár helyén végzendő további régészeti kutatásoktól várhatjuk. A vár és bizonyára a település életében is fordulatot jelenthetett, midőn - feltehetően Zsigmond király uralmának kezdetén, sok más erősséggel együtt -, Szcndrő is magánbirtokos kezére jutott

6. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a pelsőci Bebek István országbíró fiai: László és Ferenc szerezték meg

7. 1404. június 22-én pelsőci Bebek Ferenc Szendrőről keltez

8: feltehető tehát, hogy a vár már ekkor sem csupán uradalmi központ, hanem - legalábbis időlegesen - a birtokos egyik lakóhelye is. Ez aligha változott a XV. század folyamán, hiszen 1467-ben Bebek István fia György lakóhelye is Szendrő várában volt,

9 sőt 1561-ben Bebek Ferenc fia Györgyöt is itt találta meg ajászói konvent embere

1

0. Szendrő várának története a a XVI. század közepétől fonódott össze szorosan az ország történetével. I. Ferdinánd már 1545-ben megkísérelte elragadni a Szapolyai-párti Bebek Györgytől a várát: Balassa Menyhért ostroma azonban sikertelen maradt.

1

1 Bebek György több előkelő társával együtt 1563 nyarán a füleki bég fogságába esett.

1

2 A kassai főkapitányságon attól tartottak, hogy Bebek várait a török elfoglalhatja, vagy erővel, vagy váltságdíj gyanánt. Ezt megelőzendő, Zolthay István vezetésével katonaságot telepítettek Szendrőbe. Ekkor 200 huszár, 200 Landsknecht és Bebekék 100 lovasa vigyázta a várat. A királyi csapatok még 1564 márciusában is itt állomásoztak.

1

3 Végül Miksa király 1565-66-ban, hogy helyzetét az északkeleti országrészben megerősítse, Lazarus von Schwcndi hadvezérrel Bebek várait elfoglaltatta

1

4, s 1567 januárjában már a szendröi német gyalogok is részt vettek Bebek György szádvári várának ostromában.

11 A tizedlajstromok szerint a szendröi őrség fenntartására a szepesi kamara Csehi, Galvács, Meszes, Szalonna, Martonyi és Lád falvak jövedelmét rendelte.

1

6 A várkapitány a korábban Dobó István mellett Egerben szolgált Zolthay István lett, aki 1571-ig szolgálta Szendrőn Miksa királyt.

1

7 Rövidesen elkezdték a vár újjáépítését is: 1568 márciusában az udvar utasítást küldött a szepesi kamarának, hogy a szendröi vár építéséhez szükséges összegek folyósításáról gondoskodjon.

1

8 Az építkezést meg is kezdték, azonban a beruházás pénzügyi okok miatt megakadhatott, mert Lazarus von Schwendi ez év május 29-én megsürgette az építkezés befejezését, s utasította a szepesi kamarát, hogy elsősorban a debreceni polgárok által befizetett 4000 tallér felét folyósítsák. Ennek az utasításnak sok foganatja nem lehetett, mert 1569 májusában megismételték.

1

9 Ennek ellenére az építkezés teljesen nem állt le, hiszen 1568 júniusában Secco kapitányt három építőmesterrel kiküldték Szendrő várába, s a Kamara utasítást kapott, hogy számukra négylovas kocsit biztosítson.

2

0 Zolthay István a fundáló mesternek nem minden igényét tartotta megadhatónak.

2

1 Ez év folyamán a kivitelezéshez Szendrőbe küldték Bartolomeo di Ponte kőművest és két társát, akik még 1569 tavaszán is itt dolgoztak 2

2 Bizonyára a következő években is Szendröbcn munkálkodhattak, mert di Ponte (Dcpont) és két társa számára kiutalandó 52 Ft járandóság kifizetésére 1572 januárjában szólították fel a szepesi kamarát

2

3 Di Ponte később Egerben is dolgozott: Ottavio Baldigara építész 1573 júniusában írt beadványában megjegyezte, hogy fizetés és ellátás hiányában abbahagyta az egri váron végzett munkát.

2

4 A már 1568 óta a váron dolgozó Martinus Seccot a kamara 1570. július 1-étől a szendröi vár építészévé (architectus) nevezte ki, s járandóságát 50 rénes forintban állapította meg.

2:1 Az olasz Secco családnak több tagja is a Habsburgok számára dolgozott: 1571 áprilisában az udvar értesíti a szepesi kamarát, hogy Joannes Secco királyi építésznek nagybátyja, Martinus Secco közbenjárására, szülőföldjének meglátogatásának céljából hat hónapi szabadságot enged, s utazásához hátralékos fizetéséből 40 forintnyit kiutalni rendel.

2

6 Miként ez Domokos György kutatásából ismert

2

7, más olasz várépítő mesterek is hazalátogattak Itáliába, s családi kapcsolataik ápolása mellett bizonyára módjuk nyílt a látottak, hallottak alapján 100