Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Basics Beatrix: Tervsorozat a Magyar Nemzeti Múzeum epületének első bővítéséhez

körajz mellekletek a klasszicista Nemzeti Múzeum-épület előtt álló, a legújabb öltözékeket viselő férfi és nőalakok csoportjaival. Ismét felmerült a kert kialakítása és a kerítés építésének befejezése kapcsán a kőtár árkádsorának megterveztetése. Ez azonban megint csak Kubinyi Ágoston kitartásának volt köszönhető, aki ha annak idején nem is tudta Pollack tervét megvalósítani, a gondolat gyökeret vert benne, s 1 856-ban tárgyalásokat folytatott a helytartósággal az ügy érdekében. Két év múlva jutott oda, hogy engedélyt kapott új tervek készíttetésére. 2 Pollack Mihály első homlokzatterve. 1837. Iollrajz. 1858-59-ben ennek a kisebb épület által indított árkádsornak a terveit készítette el Rcitter Ferenc császári és királyi főépítész. Nem véletlen a fentebb említettekre emlékezve, hogy két sorozatot készített: egy dór és egy román stílusút. Érdekes, hogy a többe-kevésbé a Pollackféle épülethez illeszkedő klasszicizáló tervek mellett nem gotizáló, hanem a romanika stílusjegyeit mutató épületegyüttest vázolt Reittcr. Pedig az „ó-német stylt" tekintették egyre inkább modernnek, nemzetinek, s a jeles művészettörténész és mükritikus, Hcnszlmann Imre „Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések között, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon" című írása már 1841-ben hirdette a gótikus stílust példaként követő építészet felsőbbrendűségét, sőt azt mintául és követésre szánva ajánlotta a kortárs művészeknek. Rcitter Ferenc (1813-1865) nem elsősorban építészként, inkább a városrendezés-tervezés szakembereként volt ismert. Szegeden befejezvén tanulmányait Temesvár főmérnökénél gyakornokoskodott, majd 1831-32-ben Pesten elvégezvén a mérnöki tanfolyamot az építészeti igazgatóságnál kezdett el dolgozni. A főváros építési ügyrendjét és szabályait megalkotva dolgozta ki a budai Vár és a város szépítésének tervét. Mint a Fővárosi 37