Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Basics Beatrix: Tervsorozat a Magyar Nemzeti Múzeum epületének első bővítéséhez

Közmunkák Tanácsának első főmérnöke nagyszabású, s talán kissé utópisztikus városrendezési terveket készített.

7 Ezekért választották meg az Akadémia levelező tagjává. 1858-59-es tervsorozata két-két nagyméretű lapból áll. Egy-egy finoman kivitelezett akvarell a román stílusú oszlopcsamok-tervet fogalmazza meg, felirata szerint „Ansicht eines Theiles der zu erbauenden Arcaden im ung: national Museum zur Unterbringung der Antiquen und mittelalterliche Steindenkmaeler im romanischen Baustyle", azaz a cím jelöli a stílust és a funkciót, az antik és középkori kőemlékek őrzését.

8 A jelzésből kiderül, hogy a terv császári-királyi Építési Igazgatóság megrendelésére készült 1859 decemberében, bár sorszáma még 1858-as. A három árkádíves tagolású, fent ívsoros párkánnyal szegélyezett csarnokot elöl egy hármas ikerablakkal ellátott épület indítja, homlokzatának felső részét rózsaablak díszíti, fölötte ismét ívsoros párkány jelenik meg. Egy újabb akvarell vázlat mutatja be az oszlopcsarnokot indító épületet a következő magyarázó felirattal: „Profil und Grundriss eines Theiles der im ung: nat. Museum zu erbauenden Arcaden" s az oldalnézet alatt elhelyezett alaprajz külön jelöli a „Tempel" és az „Arcaden-Halle" helyét.

9 Az oldalnézet veduta finomságú tervrajzán kerítésrészlet látszik, bokrokkal; az oldalnézetből bemutatott épületet ívsoros párkány zárja, bejárata oszlop-párral keretezett, s jobbra az épület további részlete tűnik föl. Mivel ekkor már felépült a Wagner János által tervezett kertészlak a múzeumkert hátsó oldalán, Rcitter a megváltozott körülményekhez alkalmazva készítette el terveit, azaz az utca felé kijárati lehetőséggel, ami a Pollack terveknél még nem volt meg. Az utcafronton szinte tagolatlan a falkiképzés, a belső, kert felőli oldalon annál tagoltabb és díszesebb. 3. Pollack oldal homlokzatterve. Toll-és tusrajz. 1837. 38