Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

képei. = Történelem-kép... i. m. 2000, 11-33.; Wehli Tünde: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében. = Történelem-Kép... i. m. 2000, 300-307. 5 WEHLI: Történelem-Kép...i.m. 2000, 300. Vő.: MAROSI Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest 1995, 33-38. 6 WEHLI: Történelem-Kép... i. m. 2000, 307. 7 RÓZSA György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest 1973, 13-175. 8 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Budapest 1909, 549. 9 Corpus Juris Hungarici... Tymaviae Typis Academicis Societatis Jesu, Anno MDCCLI. PÁRNICZKY Mihály-BÁTYKA János: A magyar Corpus Juris. Budapest, 1936. A megjelenés körülményeiről: RÓZSA: i. m. 1973, 75-76. 10 A törvénytár illusztráció-sorozatában továbbél az a modern történettudomány kialakulása előtti hagyomány, mely szerint „az elmúlt korokat az uralkodó személye testesítette meg." RÓZSA György: Grafikatörténeti tanulmányok. (Művészettörténeti Füzetek 25.) Budapest 1998, 9. 11 Kegyetlenkedések (megvakítás, gyilkosságok) ábrázolásával már a Képes Krónikában is találkozunk, s megörökítésre kerül majd Hunyadi László lefejezése és Dózsa György kivégzése is. RÓZSA György: A magyar történelmi festészet témáinak barokk feldolgozása. = Művészettörténeti Értesítő 1959, 275-281.; RÓZSA: i. m. 1973, 76. Dózsa szörnyű kivégzését például már a parasztfelkelés évében megjelent, Németországban terjesztett röplap, illetve a humanista Taurinus Istvánnak a parasztháború eseményeit feldolgozó latin nyelvű hőskölteményének (Stauromachia... Bécs 1519) címlapja is ábrázolta. CENNERNÉ WILHELMB Gizella: XVI-XVIII. századi parasztmozgalmak grafikus ábrázolásai. = Folia Archcologica 1960, 259-271. A kriminális események képi megjelenítése a 17-18. században sem kuriózum - s nemcsak az olvasók szenzációéhségét kielégíteni igyekvő hírlevelekhez, politikai röplapokhoz mellékelt illusztrációkon. Matthaeus Mcrian müve, a 1623-ban Frankfurtban megjelent Historischer Chronicken Sechster und Römischer Monarchey dritter Theil .... Beschrieben durch Johann Ludwig Gottfrieden... című kiadvány „illusztrációin általában elárulja különös előszeretetét a borzalmas, kegyetlen jelenetek..." iránt. RÓZSA: i. m. 1959, 278. 12 Martino Rota Verancsics-portréján az ábrázolt „bal kezét az olajággal átfont kard és szablya fölött tartja." GALAVICS: i. ín. 1986, 17. 13 A Habsburg-uralkodókat illető kritikai hangot a „magyar köznemesség történetfelfogását" kifejező Mausoleum is teljességgel nélkülözte. Mausoleum... i. m. 1991, 7. 14 A Coipus Jurisban tűnik fel először a Csele patakba fulladó II. Lajos képe. Vö.: GALAVICS Géza: A magyar királyok képmásai a 17-18. században. = A középkori magyar királyok... i. m. 1996, 13-19. Johann Nel metszetén (1582) lent látható „a Csele patakban lován hátrahanyatló Lajos király..." GALAVICS: i. m. 1986, 20. 15 A „Joannes Zápolya trigesimus septimus, sed interrex"-ként említett Szapolyai Jánosról nem közölnek képet, bár törvényeit ismertetik. A törvényesnek elfogadott királyoknál a következő formula szerepelt: pl.: „Ferdinandus I. Imper. Trigesimus octavus Hungáriáé Rex." Szapolyait tehát a szerző számozás szerint besorolja a magyar királyok közé, de nem Magyarország királyaként, hanem „király-helyettesként" említi. A Nádasdy-fele Mausoleum elógiumainak szerzője ezzel szemben - bár elismeri I. Ferdinánd kiválóságát - „Szapolyaiban mégis az utolsó nemzeti királyt" gyászolja. Mausoleum potentissimorum ac gloriosissinorum regni apostoliéi regum et primorum militantis Ungariae ducum. Nürnberg, 1664. Hasonmás kiadás Rózsa György bevezetésével. Budapest 1991, 7. „Hála-adatlan volnál oh Magyar Haza! / Ha a' te utolsó Magyar Királyodnak / az utolsó tiszteletet / meg nem adnád." KORÁNYI Elek: Magyar Országnak hatalmas és ditsősé162