Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

ges Királyainak és első vitézkedő Kapitányainak emlékeztető koporsó épülete. Budán, é.n. 16 A Thuróczy-krónika illusztrációján „Könyves Kálmán eredeti hivatására, püspöki méltóságára a korona fölött lebegő püspöksüveg utal. Krónikákban hangsúlyozott olvasottságára a kezébe adott könyv emlékeztet." A középkori magyar királyok... i. m. 1996, 10; KERNY Terézia: Szent Kálmán és Könyves Kálmán kultuszáról. = Ars Hungarica 2001/1.9-32. 17 TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva: Magyarország - Mária országa. Egy történelmi toposz a 16-18. századi egyházi irodalomban. = ItK 2000/5-6. 573-602. 18 Szent László és Mária ábrázolásának összekapcsolásáról a 15-16. század fordulóján 1. MAROSI: i. m. 1995, 82-85. 19 1363-ban a többszörös túlerőben lévő pogányok elleni harcra készülő I. Lajos király a „sátorában lévő Boldogságos Szűz képe előtt leborulva a földre és nagy ájtatossággal könyörög vala, hogy ily nagy szükségében ne hadná cl, tudván Magyar Országot maga örökös Országának lenni, kik ha el-vesznének a Pogány ellenségtül, az igaz Hitnek - is nem kevés csorbája következnék. Mély álomban esvén azért ottan a Király, imé a Boldogságos Szűz mcg-jclenék, s meghalgatván könyörgését, a győzcdelmet-is meg-igérte, és hogy kétsége ne lehessen, azon asztalon lévő Boldogságos Szűz képit a Király mellyére tészi, parancsolván, hogy a győzelem után Czelbe menne, és ottan a Boldogságos Szűz tiszteletire egy Szentegyházat építtetne, a holott akkorban egy igen kicsiny Czella, avagy Kápolna vala. Föl-ébrcdvén azért a Király, és mellyén találván a Képet, azontúl föl gerjede szíve a Harczra mind magának, s mind Vitézinek, és bátran menvén ellenségekre, azokat meg-verék szerencséssen." Esterházy Pál Mennyei korona... című, 1696-ban Nagyszombatban megjelent könyvéből idézi: SZILARDFY Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Budapest 1984, 14. kép. A jelenetet említi: P. Henrico SCHERER: Atlas Marianus. Mainz 1702, 55. A kép-csodáról 1. még: BARNA Gábor: Máriacell és Magyarország. Adalékok a Celli Mária - Magna Domina Hungarorum hazai tiszteletéhez. = Ars Hungarica 1997/1-2. 199-200. A csodálatos álom és a máriazelli kegykép legendájával a fiatal Batsányi János A' magyaroknak vitézsége. Régiek példáival meg-világosíttva című (Pest, 1785) - Gasó István 1745-ben Nagyszombatban Bellica Hungarorum fortitudo címen kiadott jezsuita promóciós nyomtatványából fordított és kibővített könyvében is találkozunk. Batsányi János összes müvei. II. Sajtó alá rendezte KERESZTURY Dezső és TARNAI Andor. Budapest 1960. 33. és 420-422. L. még ROZSA György: I. Lajos a művészetben. = Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Katalógus. Budapest 1982, 81. 20 HÓMAN Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Székfoglaló. Budapest 1920; HÓMAN Bálint: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. Budapest 1925; BENDA Kálmán: A magyar történeti forráskiadás múltja. = A magyar történettudomány kézikönyve. Budapest 1987; BARTONIEK Emma: Magyar történeti forráskiadványok. Budapest 1929 = A magyar történettudomány kézikönyve. Budapest 1987, Hasonmás kiadás. 21 MAROSI: Történelem-Kép... i. ni. 2000, 14. „Az a történetszemlélet, amely a megszövegezhető történelemkép mellett képi formában (vagy abban is) megjelenhetik...maga is történeti jelenség. A historiográfiának ez a korszaka Európa-szerte a humanizmussal vette kezdetét... Mivel a történelmi megállapításoknak képekre bízása azt feltételezi, hogy a képnek nem csupán ábrázoló funkciót tulajdonítunk, hanem metaforikus jelentésstruktúrával ruházzuk fel, ez a korszak joggal nevezhető el az allegorikus történetfelfogás korának." Uo. 12. 163