Folia historica 23/1

Kovács Tibor: Bevezető szavak egy Pulszky kiállításhoz

több országában es hasonlót épít ki rövid idő alatt Magyarországon is. Hogy mit ért el Pulszky Ferenc szakmai pályafutása során, mintegy illusztrációként idézem kivonatosan Szinyei József életrajzíró 1906-ban megjelent művének egyik felsorolását: „... alelnöke lett a Magyar Tudományos Akadémiának, melynek értékes könyv- és kéziratgyűjteményt adományozott; elnöke lett a képzőművészeti társaságnak, melyet egésze újra szervezett; ... Minden tudományos, közművelődési, művészeti társulatnak tagja, munkása lett ... másodelnöke a történelmi társaságnak, elnöke a képzőművészeti tanácsnak, a régészeti társulatnak; alapítója, pártfogója lett az összes jótékonysági egyletnek ... több külföldi tudományos intézet és társulat tiszteletbeli tagjai közé sorozta." Mindezt a magam szavaival összegezve: ha nem is teljes a lista, idősebb korára Pulszky neveltetésének és intelligenciájának, politikai és emberi alkalmazkodó épességénck köszönhetően olyan társadalmi rangot vívott ki magának, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként (1869-1894 között), tudósként, de bizonyos határig politikusként is, minden elérhetett. Most persze joggal kérdezheti bárki: maga a kiállítás, s nem különben e rövid bevezetés fő célja az lenne, hogy példaként állítsa a jelennek Pulszky életművét? Aligha, és egy kicsit mégis. Csupán annyira, amennyire az emberi habitus, a cselekedetek célszerűsége és tisztasága túlmutat (túlmutathat) téren és időn, és megmarad (megmaradhat) belőle egy gyémántszemszerű érték - akár a távoli jövőnek is. Egy késői méltatója, Halász Zoltán írta Pulszkyról: „A szabadkőműves, a deista Pulszky Ferenc, aki síkra száll a polgári házasságért, a zsidók emancipációjáért s más reformokért, igencsak szálka a jobboldal szemében, fokozza azt a nagy vonzerőt, amit a „Pulszky-szalon" a művészekre, írókra, tudósokra, de politikusokra és bankárokra is gyakorol. A társasági életben rangot jelent bejáratosnak lenni Puszkyékhoz." Az idézetet utóbbi soraiért emeltem ki. A Puszky-szalon fogalom volt. a korabeli Budapest egyik intellektuális találkozóhelye. Kiállításunk segítségével Önök, első látogatókként, beléphetnek ebbe -• a ma már képletes - szalonba. A Libcr Antiquitatis néhány lapja és a Varsányi-féle rajzok révén képet alkothatnak a Fejérváry-Pulszky gyűjteményről. Metszetek, festmények, idézetek segítségével megismerhetik Pulszky (pontosabban: a Pulszkyak) emberi és tárgyi környezetét is. Hiszem, találnak olyan kapcsolódási pontokat, hogy a mából vissza tudjanak lépni a 19. századba, bele tudják élni magukat annak sok küzdelmet hozó, első évtizedeibe, s utolsó negyedszázadába is, a dualizmus korába, amikor a monarchia - itt talán így is mondhatom: egykor kicsit közös hazánk — Európa egyik hatalmi tényezője volt. ngedjék meg, hogy mondandómat Pulszky egyik kortársa, a kiváló író, Mikszáth Kálmán soraival zárjam: ,,Az öreg Pulszky nélkül nincs semmi. Ha dolgozni kell, Pulszky Ferencet rántják elő, ha mulatni kell, akkor is Pulszky Ferenc válik be legjobban; ahova okos ember kell, ott van az öreg Pulszky, ahova ravasz diplomata szükséges, azt is elvégzi az öreg; ahol tudomány kívántatik, az mind az öreg dolga; ha valaki egy ócska cserepet talál a szántóföldjén azt is Pulszkyval nézeti meg előbb, és csak aztán adja oda a gyerekeknek játszani. Akiknek valami gondolata van, az mind Őhozzá siet konzultálni, s az is, akinek semmi gondolata nincs... Egy napig sem tudnánk meglenni nélküle. 14