Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez
akkor az a kaputól délre helyezkedhetett el. Az előkerült leletanyag alapján a belső vár legfeljebb néhány évvel előzhette meg a fő védőöv kiépültét, s könnyen lehet, hogy egységes terv alapján készült az ötbástyás falövvel. A belső vár létrejöttének okát elsősorban a terep meglévő adottságainak kihasználásában kereshetjük, de aligha állhatott távol a vár tervezőjétől a teoretikus építészeti munkák ideális városában gyakorta felbukkanó központi torony gondolata. Magas ágyúállás (igaz, torony nélkül) Egerben is épült, még ha nem is a század végén. A fő védőöv eltérő méretű és szerkezetű bástyái sem utalnak feltétlenül építésük eltérő korára. A Várhegy meredek déli és nyugati oldalán a tervező elegendőnek tarthatott kevesebb munkával kivitelezhető, kisebb méretű, fül nélküli bástyákat is. Az északi oldalon, ahonnan az ostromlók rohama elsősorban várható volt, sokkal erőteljebb védmüveket alakítottak ki. Az ide helyezett két fülesbástya közül a nyugatabbi (Korláth-bástya) nyitott, süllyesztett oldalazó ágyúállásokkal rendelkezett, míg a keleti boltozott kazamatafolyosójával a vár legerősebb bástyája volt. A bástyákat és az ezeket összekapcsoló kötőgátakat tört mészkőből, helyben öntött technikával készítették. A vár egyetlen kapuját, mely lovasok és szekerek számára is járható volt, visszavonták a rohamnak kitett északi oldalról, s a kapubástyát megkerülő út végére, a keleti oldalra helyezték. A Tizenöt éves háború mozgalmas éveket hozott Szendrő számára is. Eger várának elestével az Oszmán Birodalom határa még közelebb került Szcndrőhöz, s a törökök és tatár segédcsapataik fosztogatásait az 1598 januárjában kinevezett 6 9 Johannes Rottal főkapitány által toborzott hajdúk kísérelték meg megakadályozni. 7 0 Az országgyűlés a XVII. század elején is szorgalmazta Szendrő építését: 1604 elején az erődítéshez Sáros és Szepes vármegye ingyenmunkáját rendelte. 7 1 1604. október 30-án, miután Bocskai hadai Kassát bevették, a Németh Balázs által vezetett hajdúk pár napos éheztetés után megadásra kényszerítették a szendröi várőrségét. A katonák vallomásai szerint a várban állomásozó 180 fős őrségből csupán 23-an tartózkodtak a szendröi hegyen, s feljebbvalóik „lent a várban határoztak" 7-. Ezek szerint a vár lényegesebb eleme még a Bocskai-felkelés idejében is az Alsó vár, illetve a Német város lehetett. Az árok vizének említett elvezetése is csak a völgyben elhelyezkedő erődítmények ellen lehetett hatékony. Basta csapatai november 28-án Edelénynél megverték Bocskai hadait, s másnap az elhagyott szendröi vár a császáriak kezére jutott. Basta 300 gyalogot és egy kompánia lovast helyezett ide. 7 3 Császári kézen volt a vár 1605 áprilisáig, amikor Rhédey visszaszerezte Bocskai számára. 7 4 Bocskai ezután haláláig uralta Szendrőt; a vár, több más erősséggel egyetemben, 1607. február 23-án ismerte cl újból Rudolf császár fennhatóságát. 7 5 Az 1608-as várvizsgálat jelentéséből értesülünk első ízben arról, hogy Szendrőn három vár áll: az Újvár, Bebek vára és a Földvár (azaz német vár) 7 6. A fentebb már ismertetett elgondolás szerint Újvár alatt az 1588 után építeni kezdett Felső várat kell értenünk, Bebek váraként a középkori eredetű Alsó várat jelölték meg, míg a Földvár a főként 1578-1582 között épített, később Német városnak nevezett erődítés. A vizsgálóbiztosok szerint ,Az hegyen való vár olyan, kiben lövőszerszám vagyon és őrizők is porkolábbal tartatnak benne. Ezt az várat kezdték volt építteni és nagyobban fundálni, melynek most is minden fundamentoma megvagyon és bástyájának is jobb részét köve! igen szépen megrakták. Mely épületet hogyha véghözvitték volna, hát Magyarországban egyik erős végház lőtt volna ez főképp Eger ellen, és ebből az helyből oltalmazhatták volna meg a Tiszán innen való földet. Mert ez oly hely lehetne, ha megépítenék, hogy három Egernél is erősebb volna. Ennek penig az építése igen könnyű móddal lehetne; mert mind fövenye, fája, mesze, köve helyben vagyon. Azért fölötte szükséges, hogy ez megépíttessék." A Felső vár tehát korántsem állt még készen 1608-ban. Elképzelhető, hogy őrsége ekkor még, míg a külső falöv ki nem épült, csak a központi torony körüli belső várban állomásozott. 108
