Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez
A „Második vár, melyet Bebek várának neveznek szintén az alsó oldalában vagyon az fölső várnak, kit most legfőbb erősségnek tartunk itt, kiben az derekas lövő szerszám és egyéb muníció tartatik. Oly hely azért ez és erősség, hogy az felső vár nélkül igen semmi, hogyha az meg nem építtetik. Minekelőtte az fölső vár megépíttetnék, szükséges, hogy ez az Bebek vára jobban megerősíttessék két kisebb bástyával, árok tisztításával és a benne levő romladozott házak újításával, bótozásával és sindelyezésévet, hogy élésnek való hely lehetne és több ember lakhatna benne. És könnyű költséggel megkészülhetne, mivel minden építésre való eszközök helyben vágynák." A várvizsgálók szerint tehát a XVII. század elején az erődítésrendszer legerősebb eleme az Alsó vár volt. E jegyzőkönyv is rámutat azonban arra, hogy a Felső vár nélkül az Alsó vár csupán rövid ideig védhető. Korszerűsítését kívánatosnak tartották. bár az említett két kisméretű bástya felépítése sem tehette alkalmassá komolyabb ostrom visszaverésére az elavult és meglehetősen kedvezőtlen helyen épült erődítményt. ,yiz harmadik vár, melyet német várnak is hívnak, oly alkalmatlan helyen építtetett, hogy ellenséget ember meg nem várhatna benne, ki meg is próbáltatott az elmúlt esztendőben. Azért szükség, hogy az huszárvárosa felől való töltése levonattassék és a huszárvároshoz foglaltassék palánkkal, hogy ez is huszárvár legyen, ez okért, hogyha ellenség találkoznék, bele ne szállhasson és az több helyeknek ártalmakra ne lehessen." A német vár rosszul kiválasztott elhelyezkedése tehát hátrányos helyzetbe hozhatta volna a várvédőket. A jelentés nem látott módot a védhetőség javítására, ezért inkább azt javasolták, hogy szüntessék meg a német várat mint önálló erősséget. Ha az Alsó várhoz kapcsolódó huszárvárhoz csatolták volna az egykori német várat, akkor azt nemcsak a távolabbi Felső várból, hanem az Alsó vár irányából is tűz alatt lehetett volna tartani, s így az ostromlók nem használhatták volna a másik két erődítmény elleni további támadásra. Szendrő erősödését, s talán a folytatódó építkezéseket is jelzi, hogy az egri káptalan és püspökség javait, melyek eddig az ónodi várnak hajtottak hasznot, a szepesi kamara Szendröhöz rendelte. 7 7 1613-ban Sáros, Szepes és Gömör megyék feladata volt Szendrő építése. 78 Mclith Péter 1616-os várvizsgálata során megállapította, hogy a kapitány az Alsó várat építteti, pedig inkább a Felső várat kellene építtetnie. A Felső vár falainak kövét az árkokból lehetne kitermelni, s az építéshez szükséges meszet és fát sem kellene a távolból szállítani. Javaslatot tesz a város körülkerítésének örökösen ismétlődő gondjának megoldására is: a lakosság saját udvarának szélességében saját maga építse fel, s így egy év alatt a kapukig el lehetne a fallal jutni. A várhoz legalább 200 gyalogot és 200 lovast tart kívánatosnak. 7 9 Bizonyára nem véletlenül őrzi a Felső vár északnyugati, második legnagyobb bástyája Korláth István nevét. Korláth, aki korábban (1602-3-ban) alkapitányként 8 0, később főkapitányként 8 1 szolgált Szendrőn, sokat tehetett az építkezések folytatásáért: 1616 májusában Forgách Zsigmond országbíró és a szendrői kapitány sürgetésére szavazta meg Borsod megye, hogy a szendrői járás minden két portája l-l kocsi köteles 1 heti munkára Szendrő építésére küldeni. 8 2 Két év múlva az egyik borsodi járás szolgáltatása portánként 4 palánkfa, 1 kocsi vessző, 2 gyalogmunkás. 8 3 Hiába erősítették meg a palánkot, hiába építkeztek mind a Felső, mind az Alsó váron, mikor 1619 szeptemberében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai megtámadták FelsőMagyarországot, Szendrő ellenállás nélkül meghódolt. 8 4 November végén Homonnai György Lengyelország felől betörő diverziós serege elpusztította ugyan Szendrő környékét, de a várat nem tudta bevenni. 8 > Az 1621. utolsó napján megkötött, s néhány nap múlva megerősített nikolsburgi béke értelmében Bethlennek Szendrőt át kellett adnia a Habsburgoknak, annak ellenére, hogy Borsod megyét élete végéig megtarthatta. 8 6 A következő év szeptember 21-én azonban Bethlen második hadjáratának sem állt Szendrő ellen, s így a fejedelem 1625 elejéig ismét a vár ura volt. 8 7 Feltehetően az erdélyi fejedelem szendrői 109
