Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez
mérnöki tudományuk továbbfejlesztésére is. A mester távollétében tisztázták a kifizetett és hátralékos járandóságait, s az egyik parancslevélből 2 8 ügy tűnik, hogy Secco mester keresztneve Joannes Martinus. Ezek alapján felvethető, hogy a Joannes illetve, Joannes Baptista Secco nevek akár a szendrői építészt is jelölhetik. Itáliai útja után, 1571 novemberében ismét munkába állt, heti 1 tallér fizetését folyósítani kezdték.9 Secco viszonya a szendrői provizorral nem lehetett teljesen felhőtlen: 1572 januárjában - nyilván Secco panaszára - abból támadt perpatvar, hogy az udvarbíró 54 Ft értékű élelmiszer-járandósága helyett 10 Ft pénzt adott ki neki. 3 0 Új építkezések mellett a régi épület karbantartásáról is gondoskodni kellett: a kapitányi szállás tetőzete beázott, ami a boltozatok megrongálódásával fenyegetett. A vár annyira romos volt, hogy felmerült, hogy érdemes-e egyáltalán hozzáfogni költséges helyreállításához. 3 1 1572 augusztusában a szendrői vár romos épületeinek részleges kijavításáról rendelkeztek, mivel,,jelen körülmények között az egész helyreállítására nem kerülhet sor". 32 Johannes Rueber kassai főkapitány sürgősebbnek ítélhette meg Kálló erősítését, mert 1573ban az utalványozott 1000 aranyat Szendrő helyett az említett vár erősítésére költötte, s ezért a szepesi kamarának újabb 1000 arannyal kellett Szendrő erősítéséhez hozzájárulnia. 33 Szendrőn az 1570-es években nemcsak kő- és téglafalakat, hanem sövénypalánkot is emeltek, legnagyobb valószínűséggel nem a vár, hanem a városka körül. Ursinus Ferenc udvarbíró jelentése szerint a Zolthayt felváltó Panka Péter kapitány Sory Pál erdejét vágatta ki, s ebből építtette a sövénypalánkot. A károsult panaszt tett, mert 150 Ft értékű kártérítését nem kapta meg. 3 4 A sövény azonban rövidcsen pusztulásnak indult, amint azt a várvizsgálók már 1588-ban megállapították. 0 Rudolf király trónra lépte után, 1577-ben átfogó haditanácsot tartottak a törökökkel szemben folytatandó politika meghatározására. Miután a védekező taktikát szorgalmazó javaslatot fogadták el, sorra vették az egyes végvárakon végzendő munkálatokat. Előírták Szendrő további kiépítését a korábbi tervek szerint. A régi várat lebontásra ítélték, az újban élelmezési raktár és fegyvertár felépítésére adtak utasítást. 6000 tallérból és a vármegyék ingyen munkájával egy nyár alatt befejezhetőnek vélték az építkezést. A szendrői kapitányra bízták a környező kisebb erődítések: Krasznahorka, Szádvár, Putnok, Balog, Csetnek irányítását. Az építkezéseket elvileg Johannes Planken főhadszertárnok-helyettesre, de ennek távollétében gyakorlatilag a Szendrőn szolgáló Domingo Carogora bízták. 3 6 A szendrői kőművesek vezetője 1578-ban a feltehetően Carogoval azonosítható 3 7 Domenicus de Loreaco volt, akinek több mint 189 rénes forintot kitevő hátralékos kifizetésének folyósításáról a szepesi kamarának kellett gondoskodnia. 3 8 A mester legalább 1582-ig dolgozott az építkezésen. 3 9 Az 1577 után felgyorsuló építkezések számadáskönyvei ránk maradtak: így tudható pontosan a vár építéséhez felhasznált deszkák, lécek, zsindelyek mennyisége, az ezekhez elhasznált szegek száma, valamint a beépített téglák mennyisége. 4 0 1578-ban a vár építéséhez Abaúj, Torna, Szepes, Sáros vármegyéket, valamint Eperjes, Lőcse, Szeben, Bártfa városok ingyenmunkáját rendelte az országgyűlés. 4 1 Ez évben lőportornyot falaztak fel, s elkészítettek egy kaput is. 4 2 1581 augusztusának elején Szendrőben tűzvész tombolt, melyben nemcsak a mezőváros és a vár épületei, hanem az udvarbíró háza és a raktár is leégett. 4 3 Ősszel Ernő főherceg elrendelte, hogy a szendrői élelmezési raktár (Provianthaus) újjáépítését a következő év tavaszára halasszák. 4 4 1582-ben például az előző év építkezéseiből - többek között - 80 lécet, 32 deszkát, 47000 db téglát, 5 hosszú létrát, mcszhordó ládát, csákányokat, kapákat, lapátokat, kalapácsokat és ékeket, 14000 zsindelyt, 12500 zsindelyszöget vételezhetett be Gabriel Wagner építési írnok. A mészégetéshez a környező falvakból vásároltak tűzifát. Ez évben az árok kiásása és a sánc feltöltése május 21-étől december 8-ig folyt, s csupán júliusban és augusztus első felében szünetelt. Az árkokban cölöpökből álló gátakat alakítottak ki, és 101