Folia historica 22
II. Közlemények - Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében
szöveg, leggyakrabban könyörgés közbenjárásért Máriához, szentekhez, de egyre többször magyar nyelven. A protestáns harangokon a jelmondat főként bibliai idézet szokott lenni. Ez jellemzi a 20. század eleji harangokat is. Meg kell azonban itt is említenünk a már említett, Európa-szerte közismert VIVOS VOCO ... feliratot, illetve annak magyar változatát, AZ ÉLŐKET HÍVOGATOM, A HOLTAKAT SIRATGATOM (vagy ELSIRATOM), A VILLÁMOKAT MEGTÖRÖM. Sokan úgy vélik, hogy ez a jelmondat Magyarországon is általánosan elterjedt. Azonban az általunk regisztrált 4860 harangfeliratból mindössze 131 esetben fordul elő. Igaz, hogy az idézet latin formula (illetve annak változata) már a 18. század közepén is feltűnik hazánkban (Galgagyörk, 1758 - öntötte Antoni Zechenter, Buda 8 7; Bezi, ev., 1760 - öntötte Johann Eisenberger, Győr) 8 8, de még a 19. században, sőt egészen az első világháborúig is csak ritkán alkalmazták. Csak 27 esetről van tudomásunk. De ebből is 10 a kisgejőci mesterek harangjain olvasható. Igazából a jelmondat a két világháború között vált kedveltté, akkor is főként a reformátusok körében. E jelmondattal kapcsolatban azonban arra is rá kell mutatni, hogy amíg a 19. század elején mind a kassai Christian Lebrecht, mind a kisgejőci László dinasztia tagjai a babonától magukat elhatárolva a villámok megtörését elhagyták, sőt a dobsinai Burger Lőrinc egy harangján kifejezetten azt olvashatjuk, hogy FULGURA NON FRANGO (Ratkósebes, Ratkovské Bystré, Szlovákia, 1843) 8 9, addig még a 20. században is többször tulajdonít természetfeletti erőt a harangnak a felirat. Pl. A VILLÁMOKAT ÖSSZETÖRÖM (Liszó, ev., 1924.) 9 0; A FELHŐKET SZÉTSZÓROM (Dunavecse, ref., 1946) 9 1; (FERGETEG, MENNYDÖRGÉS, ZÁPOR ÉS JÉGESŐ ÉS MINDEN VESZÉLYES ÉGIHÁBORÚTÓL KÖNYÖRÖGJÜNK AZ ÚRHOZ (Szakáld, gör.k., 1923) 9 2; VIHAR ELIBE SZENTELVE (Kisrozvágy, gör.k., 193 2) 9 3. Ez a helyzet marad a 20. században is, bár az első világháború igen mély nyomokat hagyott sok, azt követően öntött harang feliratában. Tudjuk, hogy a rekvirálás katasztrófát jelentett a hazai állomány számára. Nem meglepő tehát, hogy számos felirat megemlíti, miszerint egy rekvirált helyett készült a harang. Néha patetikus szavakkal, mint: TESTVERED ELMENT HAZÁNKAT VEDENI TE JÖTTÉL A MEGMARADOTTAKAT ISTENHEZ HÍVNI (Farmos, ev., 1922) 9 4. Ugyancsak sokszor olvashatjuk, hogy a háborúban elesett hősök, vagy az adományozó hősi halált halt gyermeke emlékére öntötték. Pl. A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT VAJSZLÓI ROM.KAT. PLÉBÁNIA HÍVEINEK EMLÉKÉRE A FELEDNI NEM TUDÓ SZÜLŐK. (1927) 9 5. De kicsendül több feliratból a trianoni békediktátum reakciójaként elterjedt revizionista gondolat is. így például nem egy harangon olvashatjuk Papp-Váry Elemérné egykor közismert versének, a „Magyar hiszekegy"-nek első versszakát, vagy ennek csak a harmadik sorát: HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN (pl. Királyegyháza, rk., 192 6) 9 6. A korszak patrióta gondolkodásmódja azonban helyenként ettől függetlenül is jelentkezik, mint például a fóti evangélikusok 1926. évi harangján 9 7: HALLGASD E HARANG SZÉP SZAVÁT, IMÁDD ISTENT, SZERESD HAZÁD. Ugyancsak jellemzőek e korszakra azok a feliratok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a harang az Amerikába kivándorolt falubeliek anyagi támogatásával készült. Ezt leszámítva a jelmondatok általában a korábbiaknak megfelelők. PL. MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK (Garé, rk., 1930) 9 8. ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT JÓZSEF TISZTELETÉRE ÖNTETTE A VÁSÁROSDOMBÓI HÍVEK ÁLDOZATKÉSZSÉGE AZ ÚRNAK 1923. ÉVÉBEN 9 9. SZENT ANTAL, JÉZUS 97
