Folia historica 22

II. Közlemények - Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében

FEYER FLOSS ICH GEORG WIERD IN EPERIES GOSS MICH (Tűz által olvadtam, Georg Wierd öntött Eperjesen - Krasznabéltek, Belting, ref., Románia, 1634)

2

7 vagy IN GOTTES NAMEN FLOSS ICH ... (Isten nevében olvadtam ... - Nagykálló, ref., 1640)

2

8. Természetes, hogy a klagenfurti születésű mester, Wierd, aki Eperjesen 1628-ban nyitotta meg a műhelyét, kezdetben az anyanyelvén nevezte meg magát. Viszont az 1640 után öntött harangjain következetesen IN HONOREM DEI FVDIT ME GEORGIVS WIERD IN EPPERIES (Isten tiszteletére Georgius Wierd öntött engem Eperjesen - pl. Aggtelek, ref., 1654)

2

9, vagy ennek valamilyen változata található. Bizonyára hatott rá az ország társadalma fejlettebb rétegeinek latinos műveltsége és maga is ezzel óhajtott azonosulni. Wierd feliratai azonban többet is elárulnak. Egyes feliratain terjengős latin, magyar, esetleg német szövegben - címeinek felsorolása mellett - az öntető, donátor is megnevezte magát. Pl. ANO 1640 8 ÍVNI AZ TEK(intet)ES N(agysá)G(o)S L(okacsi) PRAEPOSTVAR1 SIGMOND III FERD(inand) CZ(á)S(zár) SZENTELT VITEZE TAN(ácsa) ES KOM(a)R(asa) ONTETTE E(ze)N HAR(an)G(ot) AZ MOSTA(n) VYON FUND(amentumon) EPPIT(ett) DOBRAI TOR(ony)B(a)N AZ SZ(ent) HÁROMSÁG ISTE(nne)K NEVE D(i)CZ(éretére) A(tya) F(iu)S(zent) Lélek) I(ste)N AMEN.

3

0 Harangjainak zömén azonban hiába keressük akár az öntető, akár a birtokló egyház megnevezését, csak a mesterét, magáét találjuk. Ebből arra következtethetünk, hogy ezek nem megrendelésre készültek. A mester ezeket „piacra termelte": a harangot beszerezni kívánó községek (egyházak) a nála készen lévők közül választhatták ki a nekik megfelelőt olyat, amelyik megvásárlásához elegendő pénzük volt. így csak egyszer kellett harangért felmenniük Eperjesre. A 17. század folyamán a barokk szelleme a harangok feliratára is kihatott. Hosszabbak és gyakran sokasodnak. A debreceni „öreg Rákóczi"-n, amit I. György fejedelem 1636-ban öntetett (a hagyomány szerint Rakamaznál 1630-ban zsákmányolt császári ágyúkból)

3

1, hemzsegtek a bibliai idézetek, köztük a fejedelem jelmondata: NON EST VOLENTIS NEQUE CURRENTIS SED MISERENTIS DEI (Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené).

3

2 A Dunántúlon sajnos kevés 17. századi harang maradt fenn és levéltári, irodalmi adatok alapján is csak kevésnek a feliratát ismerjük. Amelyikét ismerjük, az jóformán csak az öntőmester megnevezése. Ez pedig legtöbbször német, mint DAVIT WESNITZER IN WIEN GOS MICH (David Wesnitzer Bécsben öntött engem - Neszmély, ref., 1633)

3

3, vagy AVS DEM FEVER FLOS ICH IACOB SCHVLTES IN WIEN GOSS MICH (Tűztől olvadtam, Jacob Schuhes Bécsben öntött engem - Kőszegszerdahely, rk., 1634)

3

4. Ritkábban latin, pl. ME FVDIT BALTHAZAR HEROLD IS PRESBVRG (Balthazar Herold öntött engem Pozsonyban-Sárkeresztúr, ref., 1659)

3

5. Ezeket a harangokat ugyancsak készen vették. Megrendelésre készült harangot ebből az időből a Dunántúlról alig ismerünk; egy Grazban öntötten barokkos felirat említi meg, hogy a török felszabadító háború idején született: ANNO 1689 QUO SIGETHUM ARMIS LEOPOLDI I RECEPTUM A QUIQUE ECCLESYS EXPUGNATIS TERTIO (1689. évben, amidőn Szigetvár I. Lipót fegyvereivel visszaszereztetett, harmad évre Pécs megvívását követően - Magyarszék, rk., öntötte Florentinus Strecksfus)

3

6. Ugyancsak terjengős felirat a pesti városháza számára 11 évvel a város visszafoglalása után öntött harangon: DVM SONO VOS MONEO QVOD PRA/e/SENS VENERIT HORA VT POSSIT FVNGI MVNERE QVISQVE SVO DVM VOCO DESIGNO IVS CONVEMTVMQVE SENATVS VT DET ET EXAM INET IVRA CVIVSQVE SVA (Midőn megszólalok intlek benneteket, eljön az óra, hogy ki-ki foglalkozása után láthasson, hajéit adok, összehívom a törvényszéket és a tanácsot, hogy vizsgálja ki, szolgáltasson kinek-kinek igazságot - Öntötte Johann Nuspickher, Buda, 1697)

3

7. 91