Folia historica 22

II. Közlemények - Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében

Az, hogy a felirat szerint a harang Isten tiszteletére vagy dicsőségére öntetett - miként láttuk - gyakorivá, a 18. században pedig egészen általánossá vált. Számos változatban fordul elő, különösen a latin nyelvű feliratokban, mint IN HONOREM DEI .... IN GLÓRIÁM ... (ezt különösen kedvelték a Gömör megyei Oláhpatakon lakó Nováky harangöntő család tagjai)

3

8, AD GLÓRIÁM ..., IN HONOREM MAGNI DEI ... (A nagy Isten tiszteletére Vásárosnamény, ref., 1709)

3

9 stb. Katolikus templomok harangjai természetesen szentek tiszteletére is készültek. Pl. IN HONOREM DEI ET S(ancti) MARTINI EPISCOPI (Isten és Szent Márton püspök tiszteletére - Nagybárkány, rk., 1674, öntötte Michael Kupec, Németlipcse)

4

0. Igen sokszor említik még a feliratok — a protestáns harangokon is - a Szentháromságot. Pl. ANNO 1747 IN HONOREM S(acro) S(anctae) TRINITATIS S(acra) EC(c)L(esia) R(eformata) KONYÁR PROPRII SUMPTIBUS FIE(ri) CUR(avit) (Az 1747. évben a szentséges Szentháromság tiszteletére a konyári református szent egyház készítette saját költségén. Öntötte Szegedi György, Nagyvárad)

4

1. Hasonlók a Kelet-magyarországi református templomok harangjainak egyre sűrűbben magyar nyelven megjelenő feliratai., mint pl. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE A KOTSORDI REFORM ATA SZ(ent) ECCLESIA MAGA KÖLTSÉGÉN 1775 4

2 E feliratok lényeges eleme, hogy MAGA KÖLTSÉGÉN vagy TULAJDON MAGA KÖLTSÉGÉVEL (Nagyharsány, ref., 1797)

4

3öntettett a harang. Ezzel akarták az egyházak eleve igazolni a tulajdonjogukat a haranghoz, egyben biztosítani a konfiskálása ellen, ami III. Károly és Mária Terézia uralkodása, vagyis a katolikus restauráció idején könnyen bekövetkezhetett, ha nem tudták igazolni a kizárólagos tulajdonukat. Ez a felirat azonban tradicionálisan még II. Józsefnek a protestánsok haranghasználatát engedélyező második türelmi rendelete (1785) után is fennmaradt, annyira, hogy megtaláljuk még a 19. század közepén öntött harangokon is (pl. Hermánszeg, ref., 1855)

4

4. Sőt előfordul néha katolikus harangokon is (pl. Nagyhodos, gör. k., 1845. Öntötte Csepelyi Ferenc)

4

5. Feltűnő, hogy ezeken a Kelet-magyarországi 18. századi harangokon az egyház neve rendszerint ki van öntve, míg a harangöntőé csak ritkán. Legtöbbször az öntés helyéről, azaz a mester műhelyéről sem emlékezik meg a felirat. Ezek a harangok ugyanis zömmel az ERDÉJBEN RETTEGEN LAKÓ

4

6, vagy a Partium-beli tasnádi (DE TASNÁD) harangöntők művei, akik sokszor kettesben a szekerükön járták be az Alföldet Szatmártól Tornáig, Ungtól Békésig, ajánlkozva a falvakban harangöntésre. Elsősorban azokat a helységeket keresték fel, ahol nem sokkal korábban tűzvész pusztított. (Gyula, ref., 1801 )

4

7. Az újat azután ők a helyszínen öntötték, amit egy esetben maga a felirat bizonyít: A NAGYECSEDI REF SZ EKKLESIA MAGA KÖLTSÉGÉN ÖNTETE IT HEJBE KIRILA JÁNOS ÁLTAL 1754.

4

8 Ezek a magyar vándormesterek már csak ritkán alkalmaztak latin feliratot. Jellemző erre, hogy az egykori Bereg magyar lakta vidékének 50, a 18. század második felében öntött ismert harangjának feliratából 39 a magyar és csak 11 a latin (közülük 3 katolikus templomból való)

4

9. Szatmárnak a Kraszna és az országhatár közötti részéről pedig 55-ből 42 magyar, 11 latin feliratú, míg kettőn az öntetőre vonatkozó felirat magyar, a mestert megnevező latin.

5

0 Más a helyzet a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Felvidéken. Az ország ezen részeit német nyelvterületről bevándorolt harangöntők és leszármazottaik, illetve nyugaton becsi, Wiener-neustadti, meg grazi mesterek látták el haranggal. Ők az anyanyelvükön nevezték meg magukat; a felvidékiek többször latinul. Ez azonban szinte minden harangon megvan. Viszont az öntetőre, valamint a birtokló egyházra vonatkozó felirattal már ritkábban találkozunk. E harangok jelentős része sem készült ugyanis megrendelés alapján; az egyházak a harangöntőktől készen vették őket. Ha mégis fel akarták tüntetni a nevüket, úgy azt utólag 92