Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

nevezéseket.

4

4 A bizottság üléseinek (1919. szeptember 17-október 15.) jegyzőkönyve alapján a megvizsgált személyeket aszerint, hogy milyen gyanú, illetve konkrét kifogás merült fel velük szemben, írásbeli igazolásra, vagy szóbeli meghallgatásra kötelezték, majd ezek után döntöttek felmentésük, vagy büntetésük ügyében. Több esetben tanúkat is meghallgattak az érintettek ügyeiben. A legsúlyosabb vétkekkel vádolt dr. Kenczler Hugó ügyét külön minisztériumi fegyelmi bíróság hatáskörébe utalták.

4

5 A VKM В. XVIII. ügyosztálya dolgozta fel először a Nemzeti Múzeum Tanácsköztársaság alatti helyzetét. A jelentés részletes ismertetése szükségtelen, hiszen a benne foglaltak nagyrészt azonosak a dolgozatban a Tanácsköztársaság múzeumügyét tárgyaló résszel. Kiemelhető, hogy a Direktórium átszervezési terveit korrekten értékelték, s nem nagyították fel az így okozott károkat, hiszen a tervek nagy része nem került megvalósításra, utóbbi kijelentés szerepel is a jelentésben. Ugyanakkor, s erről még nem esett szó, elítélően nyilatkoztak a Direktórium gazdálkodásáról, mely tékozlásával, illetve a tisztviselők fizetéseinek növelésével ellehetetlenítették a Nemzeti Múzeum költségvetését az év hátralévő részében.

4

6 (Erről egyébként panaszkodnak a Nemzeti Múzeum igazgatósági üléseiről fennmaradt jegyzőkönyvekben is.) A VKM igazoló bizottságot küldött ki október 28-i rendeletében a Nemzeti Múzeum igazgatóit kihallgatni a Tanácsköztársaság alatti viselkedésükről. Érintve volt Fejérpataky főigazgató, Horváth Géza és Melich János igazgatók, Wollanka József osztályigazgató és Fitos Vilmos, Győrffy István, Schmidt Tibor igazgatóőrök. A bizottság tagjai minisztériumi, más múzeumok igazgatói és a Nemzeti Múzeum nem érintett vezetői közül kerültek ki.

47 (Azokat érintette a vizsgálat, akik a Tanácsköztársaság alatt nem, vagy csak időlegesen vesztették el állásukat, vagy áthelyezték őket. Fejérpataky főigazgatót például 1919. június 18-án felmentették, de júliusban a könyvtár fővezetőjének meghagyták.)

4

8 Kenczler bűnösnek találtatott, hivatalvesztésre ítélték, ráadásul ügyét továbbították a budapesti királyi ügyészséghez további eljárás lefolytatására, a műtárgyak köztulajdonba vételekor elkövetett tettei ugyanis kimerítették a Btk. 350. §-ában foglaltakat

4

9 Kenczler végül egy 1922-es sajtóhír szerint előbb Kassán (Csehszlovákia!) majdnem állásba került, ám szlovák nacionalisták felfedték múltját, ennek következtében elmegyógyintézetbe került, majd nem sokkal később meghalt.

5

0 Miközben az imént tárgyalt események zajlottak - a múzeumok tudományos tevékenységének rovására, hiszen a rengeteg ülésezés, bizottsági munka az arra fordítható munkaidőből ment el - a gyűjtemények helyzetét is rendezték. A Nemzeti Múzeum 1919 végén kiadott Tájékoztatójával arra törekedett, hogy a hosszú ideig zárva tartott múzeum megnyitásával magára vonja a közfigyelmet. Bár a gyűjtemények látogathatósága még a Tanácsköztársaság veresége után sem volt biztosítható, a könyvtár megnyílt az olvasóközönség előtt, továbbá elrendelték, hogy a múzeum megnyitása esetén a régi nyitvatartási rend lép életbe (délelőtt és kora délután, ugyanis a múzeumban még nem volt megoldva a közvilágítás) és a látogatás továbbra is ingyenes maradt a nagyközönség számára.Az említett Tájékoztató rendszerezve bemutatta a Nemzeti Múzeum egyes tárait és azok kiállításait. A kiadvány egyrészt azt sugallta a közvéleménynek, hogy a nehéz helyzet ellenére a múzeum is kiveszi a részét a helyzet rendezésében saját szakterületén belül, másrészt feltárta problémáit is: a továbbra sem szűnő helyhiányt és a katasztrofális gazdasági helyzetet. A gyűjteményi kiállítások részletes bemutatása nem is annyira az 1919-es esztendőnek, hanem az elkövetkező - remélhetőleg könnyebb időszaknak szólt, s mint kultúrateremtő tényező, a nemzeti kultúra éltetője fontos feladatot teljesített: tudatosította az emberekben, hogy a dolgok előbbutóbb visszazökkennek a rendes kerékvágásba, a nemzeti identitástudat egyik ősi szimbóluma, őrzője, a Nemzeti Múzeum továbbélése biztosított. 56