Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

képviselő műtárgyak, berendezési tárgyak stb. alkották e letéteket - összeírása, leltározása, lepecsételése volt. 2 7 A románok ezekre a tárgyegyüttesekre, mint a Román állam tulajdonára azon meggyőződésből fakadóan tartottak igényt, miszerint ők Erdély és a Részek ősi, jogos urai, tehát az innen elszármazó javak az ő törvényes jussuk. Az újjáalakuló magyar ál­lamszervezet és a Nemzeti Múzeum, bármily gyenge is volt akkoriban, nem engedhette, hogy a románok rátegyék kezüket a fentebb felsorolt gyűjteményrészekre. Szeptember 8-án egy Lascu Demeter nevű román megbízott jelent meg a múzeumban Mardarescu tábornok parancsával és egy társával, hogy a rendelkezésben körülírt tárgyakat felkutassák és akár el is vigyék. Az előző, Serbescu-féle rendelet még tiltotta a tárgyak elvitelét, ezt Lascu szerint hatálytalanította e magasabb helyről jött rendelet. Fejérpataky fő­igazgatóval hosszas vitát folytatott, mely közben kiderült, hogy jelentős erdélyi könyveket, világháborúra vonatkozó magyar munkákat és a nagyon becses, a Régi Magyar Könyvtár 16-18. századi ószláv-román egyházi könyvritkaságait (Szászsebes, Gyulafehérvár) kívánják ezúttal lefoglalni. Jogosultságuk erre az anyagra nézvést is igen kérdésesnek tekinthető. Ek­kor még Fejérpataky erélyes fellépése elegendő volt a románok távoztához 2 8 Két nappal később Radulescu román őrnagy bizottsága tett kísérletet az összes erdélyi eredetű vagy vonatkozású román érdekeltségű anyag átvizsgálására és elvitelére. Jelezte az ügy komolyságát, hogy megjelent egy teherautó a szállításhoz szükséges ládákkal és 25 hadi­fogollyal. Fejérpataky főigazgató az időt próbálta húzni azzal, hogy minisztériumi jóváha­gyást kell kérnie, ám ez nem tetszett a románoknak. Ezúttal megkezdődött a vizsgálódás. A múzeum vezetése azonban nem tétlenkedett, megpróbálta elérni az összes lehetséges segít­séget. Első lépésként megjelent dr. Czakó Elemér miniszteri tanácsos, aki a Budapestre me­nekített muzeális anyagokért felelős miniszteri biztos volt, óvást jelentett be az eljárás ellen, mely meg akarja fosztani a Nemzeti Múzeumot attól a jogától, hogy maga szolgáltassa vissza jogos tulajdonosainak a rá bízott ideiglenes letéteket. Döntő sikert persze csak az antant hatal­mak hatására lehetett elérni, s ebben nagy szerepet játszott dr. Gerevich Tibor igazgatóőr, ki felkereste az olasz katonai misszió vezetőjét, Morbelli tábornokot, s rábeszélte, hogy intézked­jen az ügyben. Morbelli segédtisztjét küldte jegyzőkönyvet felvenni az incidensről, s miután erről a román vezetés értesült, maga Serbescu tábornok jelent meg a múzeumban, ahol be­jelentette, hogy a szövetséges hatalmak képviselőivel folytatott megbeszélés eredményeként egyenlőre beszünteti a vizsgálatot, de vegyes bizottságot (román, magyar, antant-erők közös bizottsága) fognak felállítani, mely feladata az igényelt tárgyak felülvizsgálata lesz. 2 9 Az ed­digi legerősebb támadást így sikerült időlegesen átvészelni, sőt, remény volt rá, hogy ezen túl a tárgyalások legális formát öltenek a vegyes bizottság bevonásával. A minisztérium informálta az antant katonai bizottságát a helyzetről, s a válasz szerint a múzeumi tárgyaknak a helyükön kellett maradniuk, ám figyelmeztető jele volt a románok an­tanttal szembeni engedetlenségének, hogy a katonai bizottság szerint erről a párizsi legfel­sőbb tanácstól származó rendelkezésről már szeptember 15-én írásban értesítették Mar­darescu tábornokot, 17-én pedig szóban közölték azt Scrbcscuval is. 3 0 A közben megalakuló vegyes bizottság (antantképviselő: Will Safroth kapitány, USA) hosszú tárgyalásokba bonyolódott szeptember 27-30. között, végeredményül megegyeztek, hogy a Múzeum térítvény ellenében átadja a követelt nyomtatványokat. Vita tárgyát képezte még az ún. Ipolyi-Múzeum letétje, melyet Nagyváradról hozatott át az esztergomi érsek, az ugyanis a prímás hatáskörébe tartozott, s így a Múzeum nem dönthetett e felől, így a román követelést a prímás felé terelték. A családi letétek ügyében továbbra is a Minisztérium fen­tebb vázolt álláspontját képviselték. 3 1 A bizottság október 5-én, vasárnap fejezte be az átadási munkálatokat, s egy óra sem telt el távozása után, mikor a legkomolyabb, ám egyben utolsó támadás érte a Nemzeti Múzeu­52

Next

/
Thumbnails
Contents