Folia historica 22
II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában
immáron a Balaton Bizottság elnökeként - diákjaival, kollégáival és második feleségével, Fink Idával rendszeresen járta a Balaton környékét; a felmérések mellett rajzokat, festményeket és fényképeket készített. (A letéti anyagban nyilvántartott utolsó Cholnokyfelvétel 1941-ből szintén balatoni témájú. - pl. LI/866.-Film. Za. 507.) A kutatómunka eredményei nemcsak tanulmányokban, hanem rajzokban, festményekben és fényképekben is összegződtek. A Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában található legkorábbi Cholnoky-felvételek a Balatonról 1896-ban készültek (egyben a legkorábbi Cholnoky képek is ezek), melyeken a balatonaligai szakadékvölgy látható (Ve. 51-52.). Az 1900 körül készült képein turolások 3 5, homokzátonyok, a Balaton hullámai, a jégtakaró repedései, rianások, hóbarkánok láthatók. 1901 telén került sor báró Eötvös Loránd graviméternek nevezett műszerével az első nagyobb területre kiterjedő mérésre, melybe az iijú Cholnoky is bekapcsolódott. A mérések 1903-1904 és 1904-1905 téli hónapjaiban folytatódtak, melyek eredményeként sikerült kimutatni egy, a tó tengelyével párhuzamosan futó tektonikai vonalat. Cholnoky magyarázatában érthetővé válik a graviméter működési mechanizmusa, s értelmezhető lesz az ekkor készült fényképsorozat. „Eötvös Loránd kitalált egy olyan műszert, amivel a Föld belsejében levő anyagok sűrűségét meg lehet határozni. Egy finom platinadrót van felfüggesztve egy állványra, a drót alsó végén vízszintes pálca függ, ennek egyik végére súly van erősítve, másik végéről pedig mintegy 60 cm hosszú dróton egy másik súly függ. Az egyik súly tehát 60 cm-rel mélyebben van, mint a másik. Ha mármost a műszer alatt, a Föld belsejében könnyebb fajsúlyú anyag van, a műszer egyik oldalán pedig valami sűrű anyag, például bazalt van, ez az alsó súlyt jobban vonzza, mint a felsőt, tehát a vízszintes rudat kissé elfordítja és a platinadrótot kicsit megcsavarja. Olyan finom ez a drót, hogy megcsavarásához rendkívül kicsiny erő elegendő. Ezzel a műszerrel először a Balaton jegén akart dolgozni, hogy közvetlenül a műszer alatt egyenletes sűrűségű tömeg, víz és jég legyen, tehát valami felszíni rendetlenségek ne zavarják. Levittük ezt a kényes műszert a tóra, s beállítottuk egy vászonnal borított lécvázból álló sátorba. Kiderült, hogy csak éjjel lehet vele mérni, mert nappal a sugárzás hőmérsékletkülönbségeket okoz s ez a műszert zavarja. Ezért kellett egy másik sátrat is készíteni, deszkákból, szántalpakra, hogy abban lakjunk és éjjel aludjunk." 3 6 Cholnokynak hetente négy éjjel ötnegyed óránként kellett a műszert leolvasnia, egy tapasztalt halász ébresztette fel és kísérte őt mindig a mérősátorhoz. A tudós a nehéz körülmények ellenére is élvezte a rábízott feladatot, mert közben a Balaton jegét is tanulmányozhatta. (Za. 337., 338., 341., 342/1, 2, 344., 346., 347., Ve. 57., 87., 88.; 1. sz. képmelléklet) 1. Za. 342/2. A graviméter deszkabódéja a Balaton jegén 1901 februárjában 170
