Folia historica 22

II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában

Cholnoky a két világháború közötti időszakban második feleségével, gyermekeivel: Tiborral és Ilonkával két hónapot töltött minden nyáron a Balatonnál. 1921-1924 között Révfülöpön: 1921-ben az ún. Hegyi-villában (Za. 377/6.), 1922-ben Ottava Gábor özvegyének villájában („özv. Attaváné 'Jancsi' villájában"

3

7) szálltak meg (Za. 380/3^4.). A tudós feleségével és Tömi nevü kutyájával minden nap a vidéket járta: tanulmányozták a földrajzi jelenségeket, és Cholnoky rengeteg tájképet is festett. Felesége, Fink Ida elmaradhatatlan, hűséges társa volt kirándulásain is, ,jó gyalogló és hegymászó volt"

3

8. A két világháború között készült fényképeken gyakran megjelenik ő is mint staífázsalak ( pl. Za. 552/2., 559/1.). 1926-tól 1944-ig minden nyarat Balatonfüreden töltött feleségével, ahonnan rendszeresen kirándultak a tópart távolabbi részeire is. Cholnoky tudatosan járta a vidéket, nyugdíjazása (1940) után egyik elsődleges céljává tette, hogy megírja a Balaton részletes földrajzát, amihez még rengeteg adatot akart gyűjteni. A terepmunka eszköze a mérés, rajzolás, festés mellett a fotografálás volt. „Reggel vonattal például átmentünk Alsóörsre [Za. 521/2-3.], felsétáltunk a faluba, s kerestük a régi vár maradványait. Kétségtelenül vár volt a falu helyén és a fölötte emelkedő Somlyó-hegyen. A falu térképére berajzoltam a bástyamaradványokat, egy bástyatorony alig felismerhető maradványait. A református templomban fölfedeztem az eredeti, gótízlésű templom kapuját. A műtörténészek nem tudnak róla semmit. Aztán megint lesétáltunk a vasúti állomás mellett álló vendéglőbe ebédelni (ma ez a vendéglő rommá van bombázva), aztán ismét föl a faluba, s Lovason [Za. 519/1-3.], Paloznakon és Csopakon [Za. 582.], Arácson [Za. 483., 484.] át sétáltunk haza. A falvakat tanulmányoztuk, a barlangi eredetet Lovason és Csopakon kimutattuk. Paloznakon a vár még gyenge nyomokban felismerhető. Útközben persze rajzoltam, fotografáltam és igen szép eredményekkel értünk haza. Vagy kimentünk vonattal Aszófőre [Za. 574.], bejártuk a Vásárhegyet, a Pécselyimedence [Za. 387.] déli szegélyét, s a szegély lealacsonyodásának okát is megtaláltam. [...] Máskor meg, kiadóimtól nagyobb összeget csikarván ki, autóval mentünk Pécselyen [Za. 563/1.], Barnagon [Ve. 262/1.] át Nagyvázsonyba [Ve. 264.], ott alapos tanulmányokat végezve és szép képeket fotografálva, megebédeltünk a kocsmában, s délután folytatva tanulmányainkat a Pécselyi-medence északnyugati peremén, estére visszaautóztunk Füredre. Autón jártam be a dörgicsei, gyönyörű három templomromot [Za. 564-567.] és a medencéket. [...] Az egyik nyáron Budapestről nem egyenesen Füredre, hanem előbb Kenesére utaztunk, a Székesfővárosi Üdülőbe [Ve. 235/1.]. Nagyon jó helyünk volt ott, nagyon tanulságos sétákat tettünk a környéken, s különösen a suvadások keletkezésének részletei szépen bukkantak elő. Egészen új dolgokat tapasztaltam. Az Üdülőből áttelepültünk Almádiba, s két hétig Almádi környékét [pl. Ve. 240/2-4.] jártuk be alaposan. Kitisztázódott a Malom-völgy, a Köcsi-tó [Za. 520/1-2.], az almádii Riviéra kérdése stb. Sok szép fényképem és akvarellem tanúsítják a tanulmányok szép eredményeit."

3

9 Önéletrajzában Cholnoky büszkén emlékezett vissza, hogy az Országos Természetvédelmi Tanácsnak elnöksége alatt mennyi mindent sikerült elérni. 4

0 Védelem alá helyezték a Badacsony (Za. 244., 262., 263., 393.; 2. sz. képmelléklet) és a Nagy-Hegyestő (Za. 543/1.) bazalt-szikláit, megkezdték a tájvédelem kifejlesztését a Balaton környékén, Tihanyban sikerült Nemzeti Parkot létrehozni, 41 Árpád-kori templom- és várromot védelem alá helyezni stb.

4

1 (3. sz. képmelléklet) Cholnoky hívta fel az ország figyelmét arra az egyedülálló történelmi értékre, melyet a Tihanyban található 110 gejzírkúp (Za. 588.), a görögkeleti szerzeteseknek az Óvár nevü hegy északi bazalttufás oldalába vájt 11. századi barlanglakásai (Za. 494/3-4., 495^96., 642-643.), az apáti (Za. 554/2.) és révi templomrom (Za. 585/1.), a csúcshegyi erődítmény romjai és az Óvár sáncai képviselnek.

4

2 171