Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

Bencze Géza Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948) 1. A vállalat a második világháború idején (1939-1944) a) A háborús termelés és feltételei A burkolt háborús gazdasági előkészületeket fokozatosan felváltották a közelgő háborús célok, a magyar revizionista törekvések valóra váltásában fordulatot hozó 1938-as győri fegyverkezési program. A hadseregfejlesztésre és felfegyverzésre, valamint az ország védelmi képességeinek növelése érdekében a hazai ipari kapacitások nagymértékű lekötésére illetőleg fejlesztésére volt szükség. A végrehajtásából adódott növekedés egészen 1940-ig tartott, ekkor a hadfelszerelési jellegű megrendelések jelentősen lecsökkentek, de a nyersanyag ellátásban bekövetkezett zavarok is visszafogták a megindult fellendülést. A hadikonjunktúra második hulláma az országnak a Szovjetunió elleni háborúba való közvetlen bekapcsolódásával következett be, ám ez most már szinte kizárólag a közvetlen hadfelszerelésre - a frontszükségletek kielégítésére - irányult. A hadigazdasági kiteljesedése 1943-ig tartott, amikor is az állami háborús kiadások, a nagy beruházások és megrendelések a gyáriparban addig soha nem látott növekedés elindítói lettek. 1940-től a gyáripari termelés növekedési üteme minden esztendőben meghaladta a 30%-ot, sőt 1943-ban 42%-ot ért el.

1 A háborúba történő egyre jelentősebb bekapcsolódás nyomán a németek a magyar gazdasági potenciál mind nagyobb hányadára tartottak igényt, s szinte minden létező ipari kapacitás lekötését szorgalmazták. A németországi szövetséges bombázások miatti kiesés pótlására egyre növekvő német megrendeléseket kaptak a már eddig is katonai termelést folytató nagyüzemek mellett most már közép- és a kisüzemek is.

2 Az erőltetett ütemű beruházások eredményeként a gyáripari termelés szerkezetében jelentős átrendeződés történt. Mind az ipari fejlődés egészét, de minden más nehézipari ágazatot is messze megelőzve a gépipar állótőkéje 1938 és - a világháborús termelési csúcsév - 1943 között több mint a háromszorosára nőtt, gépparkjának teljesítőképessége megkétszereződött, s a termelési értéke - a munkásállomány gyarapodásához hasonló mértékben - közel a háromszorosára emelkedett.

3 A magyar gyáripar jelentős hányada - az első világháborút követő határváltozások következményeként is - külföldi eredetű nyersanyagokra épült. Az ország háborús helyzetéből adódóan az ipari növekedésnek további gátat szabott az importlehetőségek beszűkülése, ami a konjunkturális időszakban komoly energia- és nyersanyaghiányt okozott. Korlátozásokat léptettek életbe, s egy sor alapanyagot zároltak s az elosztást a háborús érdekek, a haditermelés igényeinek szem előtt tartásával szervezték meg. A gépipari vállalatok forgalma ezekben az években részben a katonai megrendelések, részben pedig a hadianyag-gyártáshoz szükséges gépek és berendezések gyártására kapott megrendelések, egy sor új gyártelep létesítése eredményeként jelentősen megnőtt. A fejlődést addig uraló ágak mellett új ágazatok álltak a gépipar élére, s a katonai szállítójármű- és harckocsigyártás, a műszeripar egy sor ága, később a repülőgépgyártás váltak húzóágazatokká. Az ipari termelés, a nagy- és a középipar irányításának erőteljes központosítási igénye, a számtalan megkötés és korlátozás, a rögzített ipari árak ellenére a konjunktúra 85