Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái
magyarokról", illetve eredetükről írván az etelközi, s levédiai szálláshelyeket, s a vándorlás útvonalát tárgyalja önálló fejezetben. A magyar törzsek vezetőiről, a vallásról és kultúráról megemlékezvén számos nyelvi fordulatot, a szókincs különleges elemeit említi. A következő nagy egység a magyar történelem áttekintése a szerző periodizációjával. Az első 884-től 1000-ig tart, s a fejedelmek korszaka (Ungarn unter Herzogen), akiket név szerint föl is sorol és jellemez Häufler. Az Árpád-házi királyok sora Szent Istvánnal kezdődik, a vegyesházi uralkodókkal folytatódik, s I. Mátyással végződik. A „Viszapillantás" című fejezet Mátyás katonai tevékenységét tárgyalja, s bemutatja a magyar címereket és fegyvereket. Újabb fejezet foglalkozik Mátyás királynak a tudomány és kultúra terén elért eredményeivel, műpártoló tevékenységével. Ezt követően П. Ulászló, majd II. Lajos uralkodásának éveit tekinti át (ismét szerepel a Dózsa parasztfelkelés, mint „Kuruzzen. Krieg"), s a mohácsi csata leírásával zárul a könyv. Ezúttal is igen nagyszámú forrást használ a szerző, s feltehetőleg a történetírás érdekesebbé tétele céljából nagyon sok az irodalmi idézet is. Ezek sok esetben ugyancsak forrásértékűek, de fölhasználja sok száz év irodalmi anyagát. Az idézeteket magyarul és német változatban egyaránt közli, s a kötet maga is ily módon zárul, Kisfaludy „Mohács" című költeményének soraival. Az illusztrációk különösen érdekesek, s az utolsó lapokon a szerző megnevezi az egyik legfontosabb forrását a litográfiáknak, s ez a Vigyázó gyűjtemény. Az első kiadás címlapján felhők között a korona és a koronázási ékszerek láthatók, alattuk Buda látképe, a Schedel Világkrónika fametszete alapján. A borító belső oldalán ornamentális keretben tizenkét árpád-házi uralkodó képe kis medalionokban, alattuk az ábrázolt neve, s az lap felirata a következő: „BILDNISSE DER ARPADEN auf Grundlage gleichzeitiger Denkmäler". Ez a szöveg is jelzi, hogy az illusztrációk kiválogatásánál és elkészíttetésénél Häufler gondos kutatást végzett, s igyekezett akkor hitelesnek tartott műtárgyakat fölhasználni. A képmagyarázat szerint Szent István és Gizella portréi a koronázási palást alapján készültek, I. Géza és Szent László egykorú éremábrázolások után. 2. Az Árpád-házi uralkodók portréi illusztráció a kötetben 3. Mátyás király portréja illusztráció a kötetben 235