Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái
Kálmán, Imre, II. András, IV. Béla, V. István, Kun László és Ш. András portréinak forrásai pecsétek voltak, Tomasina Morosini arcképe pedig a Vigyázó gyűjtemény egy festménye alapján. A szövegközti illusztrációk litográfiái azonos stílusúak, feltehetőleg azonos művész készítette őket, a nevét azonban nem közli a könyv, s mivel lényegében műtárgymásolatokat készített, így nehéz azonosítani. Nagy Lajos portréjának eredeti változata a nápolyi királyi galéria gyűjteményéhez tartozott, a Vigyázó gyűjteményben ennek a másolatát őrizték, s a kőrajz is ez után készült. Albert király arcképének forrása a királyi antik-kabinet egy ezüstérme volt. Posztumusz László arcmásának eredetije a Weissenwolf grófok linzi galériájában található. A Hunyadi Jánost ábrázoló festményt az Illésházy gyűjtemény darabja alapján másoltatták a Vigyázó gyűjtemény számára, majd kőre rajzolták. Mátyás király Bécsújhelyen őrzött olajképéről Hann János „érdemes rajztanár" készített pontos másolatot. II. Lajos esetében is a Vigyázó gyűjtemény festménye volt a forrás, s végül van még egy olyan színes illusztrációja is a kötetnek, amely Mátyás király pajzsát, Kinizsi Pál, Hunyadi János és Garay János kardját, és a Hunyadi címereket ábrázolja. Häufler magyar vonatkozású munkáinak mintegy betetőzése, s művészi szempontból mindenképpen legfontosabb darabja az ugyancsak 1847-ben megjelent Visegrád album. Itt a korszak két nevezetes művészével, Szerelmey Miklóssal és Franz Pracherrel dolgozott együtt. Szerelmey Miklós (1803-1875) a 19. századi magyar grafika egyik legérdekesebb alakja. Utazásai során hosszabb-rövidebb időt töltött el Európa számos országában, Ázsiában és Amerikában, majd 1840-ben Pesten telepedett le. Nagysikerű „Magyar hajdan és jelen" című albuma 1847-ben, a „Balaton Album" egy évvel később jelent meg, s ugyanebben az évben a „Visegrád Album". 1850-ben Szerelmey már Londonban tartózkodott, s csak a hatvanas évek végén tért vissza Magyarországra. Franz Pracher (1825-1885) JosefHafher linzi litográfiái műhelyében dolgozott 1842—49 között, főleg tájkép-kőrajzokat készített. 1849 után már nem sokat dolgozott, uradalmi intéző volt haláláig. Magyar vonatkozású lapjai 1845-1848 között jelentek meg, sok közülük Szerelmey munkájaként volt ismert, aminek munkakapcsolatuk lehetett az oka. A Balaton- és Visegrád Album mellett önálló lapokat litografált, amelyek többnyire várlátképek. A Visegrád album (Album von Visegrád - Entworfen und erläutert von J. V. Häufler lithographirt und herausgegeben von der lithographischen-Anstalt des Nicolaus Szerelmey in Pest. Verlag der A. J. Schröpfer Kunst u. Buch-Handlung vis a vis der Schiffbrücke in Ofen A címlap keretelésében a koronás magyar címer, lent pedig Visegrád város pecsétjének másolata 1381-ből) a korszak hasonló jellegű kiadványai közül az egyik legjelentősebb, s mivel a litográfiáit önállóan is sokszorosították és ismertek voltak, amellett mindenképpen egyenként is vizsgálandóak az alábbiakban. 4. Történelmi fegyverek - illusztráció a kötetben 236