Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken

szok és mondák. Mitológiai kislexikon. Bukarest, 1973.; Seibert, Jutta (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Bp., 1986.; Hoppal Mihály—Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Bp., 1990.; Ripa Cesare: Iconologia. Bp., 1997. Első magyar nyelvű annotált kiadás, ford. Sajó Tamás. id.

г.: 115-117. p. - Cesare Ripa lovag könyve először 1593-ban jelent meg; a 17-18. századi művészet legnagyobb hatású jelképszótára volt. Virágkorának több mint két évszázada alatt hét nyelven, közel negyven kiadásban terjedt el Európában és a tengeren túl. Előszeretettel forgatták a képzőművészek, a megrendelők és a nézők a reneszánsz és barokk allegóriák ábrázolásához, ezek értelmezéséhez ma is pótolhatatlan segédeszköz, (tovább: Ripa) 18 Trencsényi-WaldapfelImre: Mitológia, Bp. 1960. (tovább: TrencsényiWaldapfel

) hiv. г.: 99. p. 19 Lurker, Manfred (szerk.): Wörterbuch der Symbolik. Kröners Taschenausgabe Band 464., Stuttgart 1979. (tovább: Lurker) 20 Gondoljunk csak Jákob és Ézsau, Dávid és Absolom esetére. 21 Jankovics 75. p.: március 1.: a Salius papok körmenete Mars égből hullott városvédő pajzsával és annak 11 másolatával (12 db volt, hogy minden hónapra jusson egy). Március 14.: az Equirria, a lovasszemle ideje, 17-én öltöttek tógát a felserdült ifjak, ez egyúttal katonaköteles korba lépésüket jelentette (Liberalia). 19-én, a hadivállalkozások hagyományos kezdőnapján a consul megrázta Mars szent lándzsáját. 19-23. közt Quinquatrus idején tisztították meg a télen berozsdásodott fegyvereket, ezt az ünnepet egyébként Minervának szentelték. 23-án próbálták ki a harci kürtöket (Tubilustrium), azaz ekkor hívták össze seregszemlére a hadköteleseket. 22 Jankovics 88. p.: A Mars bolygó egyiptomi neve „Vörös Hórusz", az indiai árják „az Égbolt Vörös Vadkanjának" nevezték. Népünk Vérszemű vagy Hadakozó csillag néven emlegette. 23 Jankovics 89. p.: A Mars bolygó egyik neve ógörögül „Püroeisz", azaz 'tüzes, heves', vele egy tőből ered a vasszulfid érc közismert neve, a pirit. Ugyanilyen alapon a vörösvasérc idegen neve, a hematit 'véres követ' jelent. 24 Ovidius Metamorphoses-ében XIV. 291. egyenesen a béke védelmezőjének, a hírnökök patrónusának nevezi, (hivatkozik rá: Lurker i.m.) 25 Ripa 77. p. - A leírásnál Ripa Apuleius Metamorphoses 10.30-ra hivatkozik. A leírt kép és az utalás forrása Baldini Mascherata 1565. 58. 26 Ripa szerint „a latinok a hímökpálcát azért nevezték így, mert megjelenésére letűnt [cadeo] minden viszály, így a béke jelvénye volt." id. г.: 452. p. Lurker szimbólumszótára szerint a caduceus többek közt a mediátorok attribútuma is, békés tárgyalásokra utal. 27 Vergilius Georgica 1.18., Herodotos Históriáé 8.55. 28 R. Várkonyi Agnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz, Bp., 1987. (tovább: R. Várkonyi 1987.

) hiv.r.: 102-103. p., 216. p. 29 Eredetileg Amalthea kecske bőségszaruvá lett szarva. Zeuszt anyja, Rhea elrejtette, miután öt idősebb gyermekét Kronosz elnyelte. Amalthea táplálta a gyermek Zeuszt: egyik szarvából nektárral, a másikból ambróziával. - Ripa, 18. p., Trencsényi-Waldapfel 99. p. 30 Ld. még Cupido két kertjének leírását R. Várkonyi 1987. 166-167. p. 31 Ripa 357. p. - Talán e magyarázat segítségével értelmezhető az általam 4. sz. alatt bemutatott érem előlap-képe. 32 Ovidius Fasti 1.711. 33 Ripa azt is megjegyzi, hogy a babérággal tisztították meg magukat azok, akik megsértették az isteneket. - 103. p. 205