Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken
- Noé és bárkája: az ótestamentumi hös 52 évig épült bárkájában az Isten (Jahve) haragja révén a Földre zúdult vízözönt vészelte át. Negyven nap múlva, a víz apadása után innen bocsátotta ki a hollót, amely nem talált szárazföldet, majd a galambot, amely csőrében olajággal tért vissza. - Szaturnusz /görögöknél Kronosz/: az aranykor istene, civilizátor, aki az embereket földmüvelésre tanította; de egyben a gyermekeit felfaló Idő is. A rómaiak személyében köszöntötték a téli napfordulót, az ősi évkezdést. A Bak hó asztrológiai ura. Bolygója a Szaturnusz. Napja a szombat (dies Saturni, angol: Saturday), attribútuma a kő. Kezébe sarlót adnak, mert az idő minden dolgot levág és learat; sarlóval jelképezik a földművelést is, amelyet ő tanított Itália lakóinak, s amely azelőtt ismeretlen volt a földön. - Vénusz: a kor képzeletvilágában a nagy mozgató, irányító, a méltóság és humanitás megtestesítője, aki egyengeti az emberek egymás közti kapcsolatait, az irgalmas; szépsége nemcsak testi, hanem erkölcsi és szellemi tekintetben is értendő. Napja a péntek (dies Veneris, francia: vendredi). 2 8 A jelképes alakokon túl számos visszatérő elemmel találkozunk még: - bőségszaru (cornu copiae): gyümölcsökkel és virágokkal csordultig töltött szarv. 2 9 Az ókorban a bőség, gazdagság, termékenység szimbóluma; benne a kereszténység az isteni kegyelem kifogyhatatlanságát és ingyenességét látta, ezáltal a megszemélyesített remény, a termékeny ősz és a föld jelképe. A reneszánsztól megjelent a szerencse-istennő, Fortuna mellett is. Két bőségszaru azt mutatja, hogy az egyetértés megkétszerezi a bőséget, egyben különböző emberek gondolatainak és akaratának egységét is jelentik. - dob: a jelképek világában kitüntetett helyet elfoglaló hangszer a (világ)mindenséget szimbolizálja többféle vonatkozásban is. Ritmust idéz meg, ezzel lehet a pszichológiai hadviselés eszköze is. Hadiszer. - fa: a zöldellő, lombos fa a természet és benne az emberi élet virágzásának, a békés, termékeny életnek a jelképe: környezetében is minden élőlény elevenséget mutat. Az ágaitól, leveleitől megfosztott, kiszáradt fa általában pusztaságban áll; a természet és az emberi élet pusztulására, sivárságára utal, s mint ilyen, a háborús ábrázolások velejárója. 3 0 - fáklya: az égő életjelkép, a kialvó a halálé. Gyakran ábrázolják a háború jelképeként, kioltása ennek végét jelzi. Az égő fáklya a haragvó ember szíve, amely folytonosan tűzben ég és fogyatkozik. - fegyverek, hadiszerek : földre vetve a legyőzöttséget, a háború végét szimbolizálják. Egyben azt is mutatják, hogy a győztes nem kívánja erejét a bűnösök ellen fordítani. Általában lándzsa, kard, ágyúgolyó, vértezet-darabokkal ábrázolják. - félhold: I. Szelim török szultán (1512-1520) emelte török uralkodói jelvénnyé, innen vált az oszmán-török birodalom szimbólumává. - kalász, gabona: az állandóan újjászülető élet szimbóluma. Az évszakokat ábrázoló ciklusokban a nyár, a nyári hónapok jelképe. A béke attribútuma is, hiszen az olajággal együtt ezek bőségét csak a béke teremtette nyugalomban, a föld megművelésével lehet elérni. - kalap (süveg): a szabadság és önrendelkezés szimbóluma. 3 1 - kard: a harc, a hatalom, a bátorság jelképe. Pozitív értelemben az isteni igazság és törvény képviselőjét jelöli, ennélfogva királyi, világi hatalmi jelvény. Az Igazság nőalakjának jobbjában látható, hogy a jót elválassza a rossztól. A hüvelyébe dugott kard a mértékletesség szimbóluma. - koszorú: kedvelt motívum, hiszen a latin megfelelője (corona) egyaránt jelent koszorút és uralkodói fejdíszt, koronát, így burkolt szójátékra is alkalmat ad. Kör alakja a tökéletességet - és miután az ég szimbóluma is kör - az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Viselése az Istennek szenteltséget, kitüntetettséget, egyben a halhatatlanságot szimbolizálja. 169
