Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken
Az örökzöld, babérlevelekből font koszorú az ókorban győzelmi jelvény volt, 3 2 szimbolikus jelentését a keresztény művészet is átvette. Készülhet cserfából, babérból, sőt olajlevelekből is. A babért a halhatatlanság, a győzelem és béke jelképeként - egyébként örökzöldként gondolatilag az élet fájához, áttételesen a Paradicsomhoz is társították. 3 3 A virágból font koszorú - a gyümölcs előtt járó virág révén - a bőség hírnöke és előjele. A koszorú a sarkalatos erényeket, azaz az igazságosságot, okosságot/bölcsességet, bátorságot/erőt és mértékletességetjelöli. 3 4 - kör: a tökéletes forma, amelynek nincsen kezdete és vége. Ezért a dolgok tartósságát jelenti, mivel ezek az átváltozások körforgása során szakadatlanul megmaradnak. - méhek: az Ószövetség dicsérte először e kis állatokat takarékosságuk, szorgalmuk és okosságuk miatt, szervezett életükben a királyság felvirágzó, rendezett államrendjének példáját látták, a méhkirálynőben pedig az uralkodót. Egyben a „mézédes ékesszólásra" is utalhattak. 3 5 A télen elrejtőzködő, alvó és tavasszal kirajzó méhben a feltámadás jelképét is látták. A méhfiillánk, az állatkák harciassága és önfeláldozása pozitív töltésű, a honvédelmet jelképezi. - mérleg, kétkarú serpenyős: tetteink mérlegelésének, az egyensúlyra törekvésnek, a megszemélyesített okosságnak, igazságosságnak, égi és földi igazságszolgáltatásnak a jelképe Justitia kezében. A reneszánsztól kezdve allegóriákon feltűnik a Mérték, a Szerencse, az Egyenlőség jelképeként, továbbá a gyógyszerészek kezében. Az állatöv 7. jegye és csillagképként az őszi napéjegyenlőséget, októbert jelenti; a nappalok és éjszakák egyensúlyát szimbolizálta, átvitt értelemben azonban ez is az isteni igazság szimbóluma volt. - nap, napsugár: az érmeken a jótékony hatás közvetítője, simogató, ajándékosztó szerepkörben. Isteni és uralkodói szimbólum. Erős rokonságot mutat a személyeket övező dicsfénynyel, sugárkoszorúval. - négyzet: alapzatként használva szilárdságra utal, mivel bármelyik oldalára fordítva szilárdan megáll és részei egyenlő mértékben kiegyensúlyozzák egymást. - nyíl(vessző): gazdag és bonyolult szimbolizmusa van. Isteni fegyver, az „istennyila" kergeti szét a sötétséget; másfelől kiszámíthatatlan fegyver, lesből érkezik, váratlan halált jelez. A járványos betegségek, elsősorban a pestis, a döghalál egyik attribútuma. A középkori allegóriákban az egyetértést (Concordia) jelképezte: az egyes nyílvesszőt egy gyermek is eltördeli, kötegbe fogva a legerősebb sem bír vele. 3 6 - olajág: Noé galambja olajággal a csőrében általános érvénnyel a kibékülés és a béke jelképe lett. Az "szövetségben az olajfák az áldás, a kegyelem, a bölcsesség és az Istenbe vetett bizalom jeleiként szerepelnek. Az olajfa és a bogyójából nyert olaj a középkorban Mária tiszta és gyógyitó jóságát is jelképezte. Az olívaolaj, amit a termésből sajtolnak, a Mediterráneumban a gabona mellett a legfontosabb termék. Nemcsak főztek vele, használták gyógykenetként is mérges csípések, égési és más sebek kezelésére, hiszen fájdalomcsökkentő és sebgyógyító hatása volt. Mécsesbe öntötték, hogy az égő kanócot táplálja. Szentelt olajként a zsidó, majd az európai királykoronázási szertartások egyik legfontosabb mozzanata lett a felkenésnél. Az olajfa termékenység- és tavaszjelkép is volt, 3 7 másfelől a megtartás jele is, mert megóvja a testeket a romlástól. - oltár: spirituális centrum, ahol égi és földi világ közvetlen kapcsolata létrejöhet; az Istennek bemutatott áldozat helye. 3 8 - oszlop: a világtengely, a mindenség megtartója, az ég támasza, az égi és földi világ közötti kapcsolat szimbóluma. Az épület részei közül ez a legerősebbnek tartott, ez tartja a többit, így az erő jelképe. - pálma(ág): ősidőktől fogva az élet és győzelem jelképe, a keresztény művészetben életfaként is megjelenik. Általában a halál felett aratott győzelem jelképe, ezért gyakran a vér170
