Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

12 Gindl, Jozef: Pecate a erb mesta Banská Belá, Zborník Slovenského Banského Múzea 9 (1979) 112-119. p. 13 1530 körül, British Museum, London in: Der Bergbau in der Kunst szerk.: Winkelmann, Heinrich Essen, 1958. 14 Meister des Hausbuch, Mitterheim 15. sz vége in: Der Bergbau in der Kunst szerk.: Winkelmann, Heinrich Essen, 1958. 142.sz. 15 Magyarországi mester, 1513. Rozsnyó, a kép részleteinek eddigi legrészletesebb közlése: Húsa, Václav-Petrán, Josef-Subrtová, Alena: Homo faber, Praha, 1967. 159-167. számokon. 16 Szemán Attila: A bányász-kohász jelvény a magyar bányapénzeken, BKL Kohászat 128 (1995) 159-162. p. 2. ábra 1623-ból származó erdélyi bányapénz hátlapja. 17 1417-ből származó kődombormü, keresztezett bányászkalapáccsal és ékkel, a nagybörzsönyi bányásztemplom bejárata fölötti félköríves pajzsban. A legrégibb ilyen típusú magyaországi bányász-szimbólum; Szemán A.: A kohászjelvény kialakulása és fejlődése BKL Kohászat 129 (1996) 335-340. p. 18 Agricola, G. 1985. 72. ábra 19 Freiberg, Stadt- und Bergbaumuseum ltsz.: 50/220. In: Slotta 1990. 221. sz. 20 Az adatok a Központi Bányászati Múzeum feltehetően Selmecbányái eredetű kalapácsairól származnak. Ezek a szerszámok erősen korrodeáltak, azaz rozsdásak voltak, s a restaurálás során a vasmagig ki lettek maratva. így méreteik a valóságosnál kisebbek lettek, mégis megbecsülhető eredeti méretük. 21 Agricola i. m. 69. sz. ábra. 22 Homo faber i. m. (15. jegyzet) 15. sz. vége 145. sz. 23 MNM Ltsz.: 1880.146.76. Magyar Müvelédéstörténet III. köt é.n. 203. p. lent. 24 Iparművészeti Múzeum Ltsz.: E 68.2. 25 Homo faber i. m. (15. jegyzet) 161. sz. 26 Gindl, Jozef: Banícke znaky zo 16. storocia, Numizmaticke Listy, Praha 14 (1959) p. 145-150. 27 Szemán Attila: Eine Goldschmiedearbeit als besonderes gewerbehistorisches Zeitdokument. Der "Bergmannspokal" der Esterházy-Sammlung, Ars Decorativa 17 (1998) 49-68. p. 28 Rákóczy 1908. 632. 29 Slotta 1990.497. 30 Szemán Attila: A Glück auf! köszöntés eredetéről BKL Bányászat 128 (1995) 237— 244. p. 31 Szemán: Ars Decorativa 17 (1998) 49-68. p. 32 Szemán: 1997 13. p. 33 A magyar nyelvben a Knappschaft, Bruderschaft, Heuerschaft elnevezéseket rendszerint társládának, vagy bányatársládának szokták fordítani, noha a társládai segélyzés funkciója csak egy részét jelentette ezen szervezeteknek. Péch 1891. a Knappschaft = bányászlegénység, a Hauerschaft = vágószemélyzet, Bruderlade = társpénztár megfelelőket adja meg, míg a Bruderschaft nem található meg nála. Nyilvánvaló, hogy esetünkben egy szervezetről van szó, amelyre nem használhatók Péch a bányászéletben egyébként helyes értelmezései. A céhek szervezeteihez hasonlít legjobban e szervezet, de a bányászatban nem szokás céhről beszélni, mivel althoz kis egyéni műhelyek tartozhattak csak, a bányászat pedig csak nagyobb egységekben volt képes működni. A társláda mellett esetleg a bányász testvériség, bányász testület kifejezések jöhetnek szóba, s ezeket használom is írásomban a szóismétlések enyhítésére. Valójában azonban 161