Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

a több változatban előforduló német és magyar elnevezések egyaránt ugyanazt a szervezetet jelölik. 34 Bergknappschaffts-Insignia, so in die Haupt-und Neben-Insignia eingetheilet werden; jene sind Schlägel und Eisen, diese aber ein silberner Trog, eine Fahne zc. In: Minerophilo, Freibergiensi: Mineral- und Bergwercks-Lexicon Chemnitz, 1743. 35 Der Bergbau in der Kunst szerk.: Winkelmann, Essen, 1958. 100. kép 128. 36 Der Bergbau in der Kunst 1958. 125. 37 Kirnbauer, Franz: Schlägel und Eisen , Wien, 1975. Leobener Grüne Hefte 156. 18.p. 11. sz ábra, 38 PulszkyKároly: 1884. 63, 64. sz. A tárgyakat lerajzoló mintaraj

ztanodai növendékek közt első helyen ott szerepel Agotha Imre. Pulszky Károly-Radisics Jenő: 1885. I. köt. Az előszó után a kis Agotha-féle tollrajz, erre e kötetben a szöveg nem utal; Szalay Imre-Czobor Béla: Magyarország történeti emlékei az 1896 évi ezredéves kiállításon Budapest, 1903. II. rész. Az 1538-as Selmecbányái bányavárosi díszszerszámok 259. Agotha-féle rajz 298. ábra. 39 Slotta 1990. 493. 40 Kőszeghy 1936. 1952. sz. 41 A függelék 1. sz. irata. A következőkben - külön hivatkozások nélkül - ezt az iratot hosszabban elemezzük. 42 Terény János: A bányászjelvény Bányászati és Kohászati Lapok 74 (1941) 272-273. p. 43 Zsámboki László: Bányajog és bányaigazgatás a 16-17. században. In: A magyar bányászat ezredéves története I. köt. IV. fej. 153-155. p. OMBKE Budapest, 1997. 44 Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamicelésének története Budapest, 1887. 7-8, 492494. 45 Szemán Attila: A bányászat az ország három részre szakadása idején a 16. század közepétől 1711-ig. In: A magyar bányászat ezredéves története I. köt. IV. fej. 136-197. OMBKE Budapest, 1997. 46 Péch Antal: 1887. 470. 47 Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története III. Bp. 1967. 645. 805. 48 Terény 1941. 272-273. 49 Terény 1941.272-273. 50 Dombormű bányászokkal és Szt. Mihály arkangyallal, fa. Készítette Leopold Förstner 1824. Selmecbánya, plébániatempolom, bányászok stalluma. Pusztai László: Magyar öntöttvasművesség Budapest, 1978. 113. kép, 86. 51 Dalma Stepáneková-Ján Nóvák: Bankostiavnicky salamander (Selmecbányái salamander) Bánská Stiavnica, 1992. c. könyvének címlapján a századforduló Selmecbányáján készült fénykép. 52 Péch 1887. 471. 53 Wolfram, Richard: Bergmännische Tänze, Der Anschnitt 5 (1953) 1 Heft 6-10. p. uő. Der Halleiner Schwerttanz, Der Anschnitt 7 (1955) 4 Heft 3-8. 54 Richter Ede: Egy régi bányász táncrendszabály, Bányászati és Kohászati Lapok, (1902) 217-221.; Hindicky, Jozef: Poriadok, cize regule banickej mladeze v Novej Bani, Sborník Slovenského Banského Múzea 3 (1967) 135-152. 55 Az iratok fordítása dr. Macher Frigyes anyanyelvi szintű német nyelvtudásának és a szerző bányászattörténeti ismereteinek eredőjeként született meg. 56 PecA 1887. CCXXVI. sz. irat a selmeci bányabíróság jegyzőkönyvéből, Accord zwischen der Heuerschafft.... 833-836. 162