Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

Ez mindkét esetben elfogadható. A díszéken a helyi bányászat azonosítása, míg a rézpolturán a helyi felhasználásra megtartott kontingenst jelölte. Párhuzamként semmiképp sem feledkezhetünk meg a Selmecbányái ötvösök által használt próbajegyről. Ez a XVII. század második feléből ismert és reneszánsz pajzsba foglalt keresztezett ékből és kalapácsból áll, a keresztezett nyelek fölött S betűvel.

7 Ezt bizony meg kell fontolni az ék fokán levő címerpajzs kapcsán. A selmeci címerben is van S betű, s a próbajaegyeknek mindig volt valami kapcsolatuk a város valamilyen jelképével. Kellett tehát, hogy az ék és kalapács is jelképe legyen valamilyen módon a városnak. Hasonló korabeli példa előfordul Dobsina vonatkozásában is. A város 1586-ból származó kétoldalas pecsétlőjén egyik oldalon az emberi alak (szent?) mellett kétoldalt kis pajzson fazekat és bányászjelvény mutató városi címer, másik oldalán pedig keresztezett bányászkalapács és ék látható szintén pajzsba foglalva. A városra utaló felirat mindkét oldalon látható: SIGILLDER- BERGSTADT- TOPSCHAU és BERGSTADT- TOPSCHAU formában. A rajzokon csak a címerképeket mutatjuk be (42. kép). Ezeket hosszabb ideig párhuzamosan használhatták a város jelvényeiként, mert 1659-ből is fennmaradt egy hasonló címer párosítás.

8 Később aztán Dobsina elismert címerévé - Selmecbányával ellentétben - az keresztezett bányászkalapács és ék vált.

9 Ez ismét arra utal, hogy a dísz bányászék és kalapács városi jelvény is volt, sőt a fejlődés során akár a bányaváros címerévé is válhatott. Még egy címerpajzsba foglalt ábrázolás található az 1538-as díszkalapács fejének hátlapján (4. kép). Bár a keretelést tekinthetjük egyszerűen kartusnak, ami művész szempontból az előlap kontraposztja miatt volt szükséges, azért annyit meg kell jegyezni, hogy a féltérden ércet fejtő bányász alakja is ott szerepel a bányászat szimbólumai között, ha nem is a legáltalánosabb. Lázár deák térképén például térképjelként is egy hasonló kis bányászfigura szerepel Rudabánya jelölése mellett.

1

0 Végsősoron tehát bányászcímernek is tekinthetnénk ezt az ábrázolást, mint ahogy jelképes értelme nem kétséges az 1550-es díszéken levő hasonlójelenetnek sem. Részletesebben mégis a technika- és a viselettörténeti részben foglalkozunk vele. A Selmecbányái címer fejlődésének következő korszaka a Szent Katalin templom egykori főbejárata fölötti nagyhatású 1555ös évszámú festett címervariáció köré szerveződik (43. kép).

1

1 Nem csoda, hiszen ez dekoratív, s címertani szempontból is szép megkomponálású. A városfal közepén ismét kaputorony látható, s az egész falrészen jelölték a kváderköves falazást. Előtte ott láthatjuk már a hármashalmot. A tornyon megtaláljuk a felül félköríves záródású ikerablakot is, valamint ugyanott és a falon megjelennek az ún. kulcslyuk alakú lőrések, melyek már a tűzfegyverek alkalmazásának 43. A Selmecbányái Szent Katalin templom egy- korát jelzik. Alkalmasint összefüggésben lekori főbejárata fölötti festett címervariáció, 1555 het ez a momentum az Óvár 1546-tól történő 134 42. Dobsina város 1586-ból származó kétoldalas pecsétlőjének címerképei