Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében
kialakításával, mely az 1515-ben befejezett gótikus plébániatemplom átalakítását jelentette. A négy bányászszerszám az eredeti - vagyis az 1538-as díszjelvényen levő címerekhez képest fordított - elrendezésben található a címerben, s a két sárkány négy-négy lábával tartja a karéjosan kivágott címerpajzsot. A két hajlított tartású, körbe komponált sárkány farka és kiöltött nyelve kereszteződik. Ez a harmonikus elrendezés hosszú időn keresztül megmaradt a Selmecbányái címerben. A Selmecbányái bányatársláda 1650-ből való dísz kalapácsának és ékének fején levő címerben is ezt a változatot ismerhetjük fel (16, 23. képek). A kalapácson levőben a hármashalmon helyezkedik el az 1650-es évszám, az éken levőnél a pajzs aljának két oldalán 16-50. A kulcslyuk alakú lőrések nem kerültek rá a jelvények véseteire. Az 1652-es bélabányai bányászkalapács fejénél az előlapon felcsavarozott áttört lemezen a négy alapvető bányászszerszám látható (32. kép). Az eddigi kutatás mindig pusztán bányászszerszámokból álló bányász szimbólumnak értékelte a kalapácson levő címert. Talán része volt e megítélésbe az áttört megmunkálásnak is, hiszen ez címerpajzs esetében nem szokásos. Mindazonáltal itt egyértelműen Bélabánya címeréről van szó. A sisaktól kiinduló és a címert körülfogó örvények pedig nyilván nem egy sisak tolldíszei, hanem a címer sisakdíszének foszlányai. Sőt a csőrsisakon a nyílt korona, és a nyakbaakasztott kereszt ékszer is megtalálható. A pajzs nem a ma talán ismertebb négy aranygolyós változatot mutatja, hanem a címer 1563-as megújításának képét ismerhetjük fel benne (44. kép). 1 2 A címerképben csak annyi a változás, hogy a bányászkalapács és ék nyelének vége érinti a bányászcsákány és bányászkapa nyelét. így azok folyamatoas kompozíciót alkotnak, ami lehetővé teszi a nyelek közti rész áttörését. A másik, heraldikai szempontból szintén lényegtelen, változtatás, hogy a csákány és kapa nyelét markoló kéz mellett a hozzátartozó kar egy kis része is látható, s egy felhőből nyúlik ki. A pajzs alján a talaj sem látható, és ami a leglényegesebb, a sisakdísz D betűje hiányzik. A lemez mai állapotából nem ítélhető meg, hogy egyáltalán nem volt rajta D betű, vagy csak letörött. A vele szemben elhelyezett lemez a mindenesetre jóval magasabbra ér fel, s a felső részén levő zárt korona még rá is hajlik a kalapács fejére. A D betű tehát a helyzetből adódóan elférhetett, sőt hiányzik a kompozícióból. A túloldalon kétfejű sasra helyezett magyar kiscímer látható (33. kép). A kétfejű sas fejein nincs korona, fölöttük azonban nagy, zárt (császári) korona látható, tetején kereszttel. A címerpajzs azt a különlegességet mutatja, hogy a hármashalomra helyezett kereszt nem is kettős, hanem hármas kereszt. A pajzs jobb oldalán hatszor vágott mező, azaz három pólya található. A numizmatikában a XVII. század közepén használt variációk közül ez a legmagyarabbnak tekinthető címerváltozat. A lemez a bélabányai címert ábrázoló lemezzel ellenben nincs áttörve, körvonalai viszont sokkal tagoltabbak, a sas bal szárny le is tört. A sas két feje és a korona köz látható a rögzítő csavarorsó és rajta a négyzetes és oldalain ívesen kivágott anyacsavar. 135 44. Bélabánya címerének 1563-as megújításában szereplő képe
