Folia historica 20

I. Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Üzemi szociálpolitika és életviszonyok az Óbudai Gázgyár kolóniáján a két világháború között

ott is a polgári életeszményekhez igazodást kifejező!) szervezeti formái - vagyis az ún. organizált közösségek - voltak jellemzőek. A „Székesfővárosi Gázmüvek Dal- és Önképzőköre" a két világháború között élte virágkorát, és amatőr színjátszást, kórust, zenekart, olvasókört jelentett, illetve bizonyos sporttevékenységek (elsősorban a football és a sakk) is a keretébe tartoztak. Az önképzőkörben folyt amatőr müvészkedés - vagy szereplőként, vagy közönségként - gyakorlatilag a kolónia (mindkét telep) teljes lakosságát mozgósítani tudta. Egyrészt mert ebben a vonatkozásban is összefonódott a gyár és a telep. Egy emlékező szerint „az önképzőkörnek minden gyári dolgozó tagja volt [...] a megállapított tagdíjat minden dolgozó fizetéséből levonták", s emiatt volt is némi zúgolódás a kiskeresetűek között. (Sz. I.) Másrészt mert az egyes művészeti csoportok irányítói, életben tartói - mindenki így emlékszik - a gázgyár műszaki gárdájához tartozó, vezetői beosztású hivatalnokok voltak (a színjátszó csoportot pl. Perger Ferenc építészetvezető irányította),

5

1 így a munkások és hivatalnokok együtt szereplése a kasztosodás felszíni „tagadása" is volt. A művészeti csoportok közösség-teremtő hatásáról s a különböző versenyeken elért sikereknek a „telepi öntudatot" erősítő jelentőségéről összegyűjtött, kissé idealizálónak tűnő emlékezéseket csak kis részben tudom egyéb források segítségével konrtollálni. Az viszont egyértelmű a vezérigazgató éves jelentéseiből, hogy valóban fontosságot tulajdonított a vezetés az amatőr müvészkedésnek, s általában az alkalmazottak együtt-müvelődésének. 1921-ről azt közli a jelentés, hogy „hatékony anyagi és erkölcsi támogatással segítettünk életre kelteni" az önképzőkört, és 3000 kötettel munkáskönyvtárat létesítettek az óbudai gyárban.

5

2 1922-ről szólva az önképzőkör egy éves (!) fennállásának április 23-i ünneplését, a könyvtár május 25-i felavatását és egy hathónapos analfabéta tanfolyamot tartott említésre érdemesnek a vezérigazgató.

5

3 1923-ban a Dal- és Önképzőkörnek, valamint az ennek a keretében működő sportszakosztálynak az anyagi támogatásáról, az önképzőköri zászló felszenteléséről és a munkáskönyvtár gyarapodásáról tett említést a jelentés.

5

4 1924-ből (az anyagi támogatáson túl) arról értesülünk, hogy 8 műkedvelő előadás, 3 szavalóest és 6 ismeretterjesztő előadás volt az év folyamán, megalakult az önképzőkör zenekara, a dalárda pedig „a gyártelepen egy nyilvános hangversenyt rendezett és résztvett a veszprémi dalosünnepen."

5:

i A hasonló tartalmú - a művészeti csoportok sikereivel is büszkélkedő - jelentéseket szükségtelen tovább idézni, elegendő lesz néhány létszám-adat s egy-két nagyobb siker kiemelése: 1926-ban a zenekar 22 tagú volt;

5

6 az 1932-es jelentésben 74 tagú dalárdáról és 24 tagú zenekarról olvashatunk;

5

7 1933-ban a színjátszók (és kísérőként a 25 tagú zenekar) a „Magyar Műkedvelők Országos Szövetsége" által rendezett versenyen első díjat, a dalárda az országos dalosversenyen II. díjat nyert.

5

8 Hasonlóan nagy közösség-teremtő szerepet tulajdoníthatunk a hathatósan támogatott, s a jelentésekben ugyanilyen gonddal emlegetett sportnak. 1924-ben pl. a football csapatnak a Sipőcz-serlégért a veszprémi MOVE elleni győzelemről és a csónakházról;

5

9 1 92 7-192 8-ban az óbudai munkáslakótelep mellett létesített új atlétikai és football pályáról;

6

0 1931-ben - a football csapat sikerei mellett - korcsolyapálya-építésről;

6

1 1932-ben két teniszpálya építéséről tartotta szükségesnek a megemlékezést a vezérigazgató.

6

2 Az a tény, hogy a gyári football-, sakk- vagy teke-csapat - amint erről az emlékezők szóltak - lakótelepi csapatnak számított, a mérkőzéseket látogató szurkolókban a sikerek nemcsak a Gázmüvekhez tartozás tudatát mélyítették el, hanem a „kolónia hagyomány" alakulására-formálódására is jótékonyan hatottak. A hivatalos jelentések nem szólnak ugyan róla, az emlékezők viszont a fiatalok közösséggé formálásában a „324-es Attila Cserkészcsapaf'-nak tulajdonítanak a legnagyobb szerepet. Ennek is - mondják - gyári tisztviselő volt a vezetője, az igazgató pedig azzal 60