Folia historica 19
I. Tanulmányok - Bánknti Imre: Néhány gondolat a trencséni csata (1708. augusztus 3.) előzményeiről és következményeiről
képviselőjének. Nos, Pozsonyban 79 gróf és báró (ebből 6 országos méltóság), 46 egyházi méltóság (érsek, püspök, apát stb.), 51 vármegye és 21 szabad királyi város küldötte jelent meg, még ha figyelembe vesszük is, hogy több megyében kettős igazgatás volt. 3 5 Ez a szám lényegesen felülmúlta a konföderáció gyűléseinek létszámát. Mindez jelezte Rákóczi politikájának elszigetelődését a rendi társadalom körében. Rákóczi azt is tudta, hogy a konföderáción belül is egyre többen közelednek ehhez a nézethez. De nyilván úgy vélte, hogy a sziléziai akció sikere el fogja fújni az ingadozást s a rendek bizalma újra megszilárdul. II. A had járat lefolyása 1708. június 14-augusztus 3. /. A központi kuruc hadsereg felvonulása és Rákóczi haditerve A kuruc hadsereg június 14-dikén indult el Egerből s míg Rákóczi kíséretével július 11dikén ért Érsekújvárra, ahol a helyőrség fegyveres tiszteletadással fogadta, serege elkerülve a várat, észak felé, Trencsén irányába menetelt. Ennek az útnak a megtétele az akkori menetteljesítmények alapján, 8-10 nap alatt lehetséges volt. Rákóczi tehát nem sietett, sőt az időt húzta, aminek magyarázatát titokban tartott haditervében találjuk. Terve ugyanis a következő volt: „A nyár folyamán minden ütközetet kerülni akartam, hogy a hadjárat végén benyomulhassak Sziléziába, téli szállásra." 3 6 Szeretett volna minél később indulni Egerből, de a Vág környéki csapatok tisztjei bírálni kezdték a fejedelem eljárását. „így hát mikor látták, hogy nem indulok el, csak azzal töltöm az időt, hogy csapataimat gyakorlatoztatom és vadászgatok, 3 7 a Vág menti tisztek Bercsényi vezérlete alatt azt kezdték mondogatni, hogy nyilván árulók vannak tanácsomban, minthogy akkor ütköztem meg, amikor az ellenség erős volt, és vadászattal szórakozom, amikor olyan gyönge, hogy nem mer kimozdulni a Csallóközből." Rákóczi szerint ebben a hírkeltésben Bercsényi is részt vett, mert ő a Csallóközbe szeretett volna betörni, amit a fejedelem lehetetlennek tartott. „Megírtam ezt a véleményemet Bercsényinek, aki nem mulasztotta el megmondani hőseinek, hogy akadályozom őt a cselekvésben." „így hogy elhallgattassam őket - elhatároztam, hogy megindulok, de nagyon lassan vonulok. Félúton úgy tettem, mintha a Körmöc melletti vihnyei fürdőket kellene használnom, ezzel tizenöt napot nyertem." 3 8 Rákóczi tervének volt egy nagyon gyenge pontja, amit ő maga is felhoz Emlékirataiban: „Sohasem volt még ilyen szép hadseregem a háború kezdete óta. De nem tudtam, hogy mit tegyek vele a hadjárat végéig, mert a tél éppen olyan kedvező lett volna arra, hogy Sziléziában megtelepedjem, mint amilyen kényelmetlen lett volna az ellenségnek, hogy ellenem harcoljon, még ha a dánok 3 9 meg is erősítették volna. Mert - mint már említettem - a tél volt a legkedvezőbb évszak arra, hogy lovasságomat zászlói alatt megtartsam. Várakozás közben nem voltam abban az állapotban, hogy egy ostromra vállalkozzam", mert az ezüstpénz hiánya miatt nem tudták külföldről beszerezni a szükséges eszközöket és lőszert. 4 0 A fejedelemnek tehát semmi konkrét terve, elképzelése nem volt, hogy mire fogja felhasználni az elkövetkező 3-4 hónapban hadseregét. A tétlenül tébláboló, határozott, konkrét célt nem látó fizetetlen csapatok rövidesen szétzüllöttek volna, nem beszélve az utánpótlás, ellátás egyre súlyosbodó gondjáról. Ugyancsak nem volt Rákóczinak semmiféle elképzelése arra az esetre, ha a császári csapatok mégis támadólag lépnek fel. Azt hiszem, a Vág körzeti tisztekkel együtt kicsit ő is lebecsülte az ellenséget. Vagy azt remélte, hogy Heister tétlenül fogja nézni, hogy a kuruc sereg csak úgy besétáljon Sziléziába? 69
