Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

olaszul.

2

2 Izabella környezetében számos olaszt alkalmazott: tanácsadókat, katonákat, építészt, orvost. Olasz mesterek építették palotáját Gyulafehérvárott. Az Izabellát hosszú ideig szolgáló Bakfark lantművei nyomán arra következtethetünk, hogy a királynő udvarában olasz zenészek is lehettek. Izabella és János király fia, János Zsigmond (1559-1571) szintén alkalmazott udvarában olasz tudósokat, zenészeket és más udvaroncokat. Giovanandrea Gromo - rövid ideig a fejedelem olasz testőrkapitánya, de egyben velencei ügynök 1565-ben leírta, hogy a fejedelem nagyon kedveli a zenét, maga is jól játszik lanton, s az udvarában számos lengyel és néhány olasz zenészt tart. Gromo szerint az utóbbiak azonban nem tartoztak a legkiválóbbak közé.

21 A Szapolyaiakat követő uralkodócsaládot, a Báthoryakat ugyancsak sok szál kötötte Itáliához. A Monteverdi kortárs erdélyi fejedelem Báthory István idejéből (1571-1576) jelenleg egy olasz muzsikus ismert. Az 1574-ben francia diplomáciai küldöttséghez csatlakozva Gyulafehérvárra vetődött francia utazó, Pierre Lescalopier szerint Báthory francia földről érkezett olasz líra játékos-énekese kibeszélt olyan dolgokat, amelyek semmissé tették a fejedelem házasságával kapcsolatos francia terveket.

2

4 Báthory Zsigmond (1584/1588-1599) nevéhez fűződik az erdélyi reneszánsz zene fénykora. Egyénisége, életmódja és uralkodásának alapelve a reneszánsz olasz fejedelmek emlékét idézi. Zsigmond olasz ruhákban járt, s udvarában sok szempontból meghatározó szerepet játszottak az Itáliából hozatott udvaroncok: építészek, tanácsadók, festők, orvosok, szakácsok, kertészek és vívómesterek stb. Az udvarból nem hiányoztak a zenészek, színészek, bohócok sem, akikről számos dokumentum szól. A kortárs erdélyi levéltáros és történetíró, Szamosközy István szerint Báthory udvarának egyik tagja egy bizonyos „Baptista Balaran Patauinus, saltator insignis, ta[n]czolo" volt,

2

5 s maga a fejedelem is szeretett ballare italiano,

2

6 Nem véletlen tehát, hogy a Heidelbergben tanuló erdélyi diák, Komis György, 1591. július 6-án írt levelében olyan indokkal próbálta meggyőzni apját a padovai tanulás szükségességéről, hogy a fejedelem különösen kegyeli azokat, akik olaszul tudnak.

27 Az olaszos életvitel nem sok megértésére talált Erdélyben. Somogyi Ambrus azt írta krónikájában az 1590-es év kapcsán, hogy Báthory „mindenféle haszontalan olaszra, cinédusra, zenészre azt mondják annyit költött évenként, hogy mindenki szerint elég lett volna a testőrség egy évi zsoldjára."

2

8 A későbbi erdélyi fejedelem Kemény János pedig úgy értékelte, hogy „Zsigmondot, elhiszem jó végre ugyan, mindazáltal olaszos és egyéb idegen nemzetek conversatiójában" nevelték.

2

9 Báthory a jezsuitáktól tanult. A fejedelem alakját egyik olasz zenésze, Pietro Busto a fivéréhez írott levelében a következőképpen rajzolta meg: „nagy a tudása irodalmi tárgyakban, kitűnik ékesszólásban, remek író, valásos és buzgó lelkületű; külsejére nézve középtermetű ... arcszíne viruló, a barna és a fehér között; nem lehet észrevenni amikor bánatos, mert vidám és egyforma kedélyű jó és balsorsban egyaránt, úgyhogy akik csak látják, meg kell hogy szeressék, de amikor haragos, borzasztó látni: ámde hamarosan magától elszáll haragja. Izmos és erős, karcsú és könnyed a labdajátékban, rudak és vasfegyverek hajításában, súlyemelésben; vasat tör és kötelet szakít, úgyhogy nincs aki erőben mérkőzhetne vele; lovaglásban és bajvívásban nem lehet nála jobbat találni; mindenféle hangszeren kitűnő muzsikus és zenemüveket komponál akár a legjobb szerző; jól beszél olaszul, és nagy örömét leli az olaszokkal való érintkezésben."

3

0 Még jóval Busto előtt, 1584-ben, járt Gyulafehérvárott egy genovai nemes, Franco Sivori, aki 1590-ben papírra vetett visszaemlékezésében leírta azt az olasz mód szerinti udvari ünnepséget, amit az iíjú fejedelem a tiszteletére adott. Ebben utalt arra is, hogy: „egy sarokban pedig sok zenész [volt], olasz divatú hangszerekkel, behízelgő hangú orgonával: a fejedelem mindig tart maga körül zenészeket, kik igen nagy becsben állnak nála ... Külön39