Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

böző hangszerek zenéjétől kísérve így hát olasz mód szerint királyi lakomában volt részem".-'

1 Báthory Zsigmondot 1588-ban Medgyesen iktatták be a fejedelemségbe. Erről az ünnepségről feljegyezték, hogy amikor a fejedelem az udvari kék darabontok (testőrgyalogosok) sorfala között a templomba vonult, akkor előbb a templomtoronyban tartózkodó városi trombitás fújt egy dallamot, majd arra echószerűen válaszolt nyolc fejedelmi trombitás a városháza tornyából, és ez így ismétlődött addig, amíg Báthory a templomba nem ért. Amikor a ceremónia befejeződött és távoztak a templomból, akkor hasonló mód váltakozva megszólaltak a trombiták. Ezt az echós fanfárzenét minden bizonnyal olasz hatást követőnek tarthatjuk, hiszen a korabeli az olasz költészetben és zenében gyakoriak a visszhang hatást alkalmazó alkotások. Ennek az effektusnak a divatja pedig nyomon követhető az akkori egész Európában. Mint láttuk, Báthory kortársa, Balassi is írt olasz mintájú echós verseket. A fenti beszámoló szerint Báthory beiktatásán a templomban figurális motetták (vagyis valamilyen művészi többszólamú kompozíciók) hangzottak fel, s az énekeseket egy pozános valamint egy „finom" olasz hegedűs kísérte. Az ünnepséget záró vacsora alatt a fejedelem unokaöccsének, Báthory Istvánnak (nem tévesztendő össze az azonos nevű lengyel királylyal!) olasz muzsikusai szolgáltatták az asztali zenét.

3

2 Jól ismert, hogy 1593-ban Báthory Zsigmondnak ajánlotta a chioggiai dóm orgonistája, Girolamo Diruta II Transilvcino dialogo sopra il vero modo di sonar organi, et ist romén ti de penna című munkáját (Venezia, 1593). Az előszóban Diruta utalt azokra az olasz zenészekre, akik nem sajnálták a fáradságot és elmentek az itjú fejedelem távoli udvarába.

3

3 E muzsikusokról a legfontosabb dokumentumunk Szamosközy Istvánnak egy - a későbbiekben még többször is idézendő - feljegyzése, amelyben felsorolta Báthory egynéhány külföldi zenészét.

3

4 Szamosközy egy másik adata nyomán ma általában úgy vélik, hogy a muzsikusokat Báthorynak-a tervezett házassága miatt - Firenzébe járt követe, Jósika István, hozta Erdélybe 1592 táján.

3

5 Ez azonban aligha helytálló, hiszen olaszok már korábban is dokumentálhatók. VIII. Kelemen pápa 1592. március 10-én - akkor, amikor Jósika még éppen csak, hogy megérkezett Firenzébe — arról írt Attilio Amalteo nunciusnak, hogy Erdélyben a fejedelmet számos (una buona quantita) olasz zenész szolgálja, akiket fel kellene használni az erdélyi protestánsok áttérítésére.

3

6 A kétségtelenül megnövekedett anyagi terhek mellett talán ezzel is magyarázható, hogy az erdélyi rendek mindenáron szabadulni igyekeztek az olaszoktól. Az év végén, 1592. december 28-án, Malaspina nuncius Varsóból arról írt Rómába, hogy az erdélyiek az összes olasz zenészt ki akarják küldeni az országból.

3

7 Ez azonban elmaradt. A zenészek később is folyamatosan dokumentálhatók. Báthory Zsigmond portréja 40