Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

létüket dokumentummal bizonyítani nem tudjuk.

1

9 Talán még ennél is nehezebb annak felderítése, hogy a nálunk megfordult igen nagyszámú, de nem muzsikus olasz közül ki mindenki zenélhetett a maga és mások szórakoztatására, valamint, hogy az ő révükön milyen művek és műfajok válhattak népszerűvé, s honosodhattak meg nálunk. (Erről az igen érdekes és fontos témakörről egy esetleges későbbi célirányos kutatás talán többet is kideríthet.) A korszak sajátos magyarországi műfaját jelentette az ún. históriás ének, mely egyrészt korabeli eseményeket, másrészt viszont bibliai történeteket dolgozott fel. Ezek egyaránt szolgálták a vallásos tanítást és a világi szórakoztatást. A históriás énekek szerzői diákok, prédikátorok, iskolamesterek, valamint hivatásos vándor-énekmondók voltak, döntő többségben művelt személyek, akik között külföldi főiskolákon, egyetemeken tanultak is akadtak. A műfaj legjelesebb képviselője Tinódi Lantos Sebestyén, kinek históriái Cronica címmel nyomtatásban is megjelentek (Kolozsvár, 1554). Noha a többség esetében olasz kapcsolatokról nem tudunk, de egyik-másik ének szerzője olasz forrásból származó témát is feldolgozott, mint például Enyedi György, aki 1574-ben a Gisquardusról és Gismundáról szóló széphistóriájában Boccaccio müvet adaptált. Velük szemben a korszak legjelesebb költőjének, Balassi Bálintnak (1554-1594) már nem is kis mértékben az olasz líra szolgált előképül szerelmes verseihez. Egyebek mellett: Petrarca II canzoniereje, Janus Secundus Tinódi Lantos Sebestyén címere. Lant rozettája (17. század eleje), készítette Magnus Cronica, Kolozsvár 1554 Tieffenbrucker, Velence. Iparművészeti Múzeum. Budapest Julia ciklusa és Cristoforo Castelletti Amarilli című pásztordrámája. Ezen túl költeményeihez, amelyeket az akkori gyakorlatnak megfelelően énekeltek is, ad notam utalásként olasz dallamokat is megadott: Az Gianeta Padovana nótájára, Egy Siciliana nótájára, Az Lucretia éneke nótájára, Olasz nótára stb.

2

0 Balassi írt echós verseket is olasz minták nyomán, amelyek később erősen hatottak követőire.

2

1 Erdélyi Fejedelemség Ellentétben az ország többi részével, a török fennhatóságot elismerő, de tulajdonképpen nagymértékben független Erdélyi Fejedelemségben többé-kevésbé zavartalan udvari zeneélet fejlődött ki. Ebben jelentős szerepet kaptak az itáliai kapcsolatok is. A humanista hagyományoknak volt hivatott folytatója az 1542-től Erdélyben élő, lengyel származású, Izabella királynő (1540-1559), aki olasz édesanyja, Bona Sforza révén kitűnően beszélt 38