Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

Gát Eszter-Király Péter Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából* (1567-1643) Monteverdi születésekor, 1567-ben, a száz évvel korábban még virágzó gazdasággal és jelentős politikai hatalommal rendelkező Magyarország a török 1526-os mohácsi győzelme, majd pedig az 1541-től tartó permanens török jelenlét következtében folyamatos háborúskodásban élt. Az egykor egységes ország helyén a török és Habsburg nagyhatalom közé szorult három teljesen különböző sorsú és státuszú országrész keletkezett: a Felső-, valamint Nyugat-Magyarországot magába foglaló, és Habsburg-házi királyokhoz tartozó, Királyi Magyarország; az ország középső, török uralom alá került részéből álló Hódoltság; és a Buda török elfoglalása után (1541) az ország délkeleti részén kialakult, a töröktől ugyan függő, de ennek ellenére nagymértékben önálló Erdélyi Fejedelemség. A török betörés után a zeneélet - mint szinte minden más az országban - alapjaiban megrendült és átalakult. A zenei művelődés korábbi központjait, amelyek az elfoglalt részeken feküdtek (Buda, Székesfehérvár, Esztergom, Pécs, Veszprém, Kalocsa, Egerstb.) az egykori mecénások, és velük együtt a muzsikusok is elhagyták. Mivel a Habsburgok trónrakerülésével a királyi udvar az országhatáron kívül került, így ennek zenei hatása is minimalizálódott: Bécs, illetve Prága, már nem jelentette azt az irányadó központot, amit koráb& Török felvonulási jelenet, hangszerekkel. Magyar Nemzeti Múzeum, 1600 körül * Ez a tanulmány 1993-ban íródott. Azóta a témát illetően előkerült több fontos adalék, valamint néhány újabb publikáció is megjelent. Mivel a tanulmány egészét mindezek ellenére helytállónak tartjuk, így a szöveg átdolgozásától eltekintettünk és csak ott aktualizáltunk, ahol ezt az új ismeretek feltétlenül szükségessé tették. 33