Folia historica 19
III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Buzinkay Péter: Középkori bronzmozsár a Nemzeti Múzeumban
egyik két mozsárban puskaport készítő alakot mutat. (3. kép) A jobb oldali mozsár szinte legkisebb részleteiben egyezik a Nemzeti Múzeum darabjával. Bár a szép bastarda betűi alapján a könyv készítési helye nem állapítható meg, bajor nyelvjárása azonban könnyen eligazít. Bécsben az Osztrák Nemzeti Könyvtár gyűjteményében pedig megtalálhatjuk ennek a könyvnek egy másik, teljesebb példányát, pontos dátummal ellátva: 1411. március l. 5 Ezzel mozsarunk titkát föl is fedtük: Bajorországban vagy Dél-Németországban készült 1411 előtt, és minden bizonnyal puskapor készítésére használták, talán ezzel magyarázható szokatlan formája is. A szerző által ismert anyagban alig akad hozzá közelebb álló darab (4. kép, Bernoulligyűjtemény, Basel 6). Ez utóbbi azonban annyira eltérő formájú, fölépítésű, hogy legfeljebb annyi állapítható meg, hogy a svájci későbbi munka. 7 A Nemzeti Múzeum mozsarával azonban egy újabb darab vált ismertté, mely a 15. század közepe előtti bronzmozsarak sokszínűségét bizonyítja 8, s így egy nagyobb összefoglaló munkából sem hiányozhat. Jegyzetek 1 A mozsár az Újkori osztály gyűjteményében található, Ltsz.: 1996.5. 2 Mivel a mozsár fala nem a szokásos hengeres forma, ezért az átmérő méretei sem érdektelenek: fönt: 15,5 cm, lent: 12,5 cm. 3 Ilyen szájperemtagolást csak bajor, osztrák, cseh, magyar és lengyel gyűjtemények mozsarainál találtam, ezért ezek - véleményem szerint - egy a dél-németországitól elkülönülő csoportot alkotnak. 4 Die deutschen Handschriften der Bayerischen Staatsbibliothek München. Cgm 501-690. Neu beschrieben von Karin Schneider. Wiesbaden 1978. Cgm 600, 227-228. pp. 5 Unterkirchner, Franz: Diedatierten Handschriften der österreichischen Nationalbibliothek von 1401 bis 1450. Wien, 1971, Cod. 3069, 49. p. 6 Jantzen, Johannes: Ein deutscher Mörsertypus des 14. Jahrhunderts. Alte und moderne Kunst. VI. 49 (1961) 20. p., 5. kép. 7 Elgondolkodtató, hogy itt is a jelek Nyugat, Svájc felé mutatnak: a müncheni kézirat szövege eleinte ugyanis nem tiszta bajor, hanem délnyugat-német hatás alatt áll; a bécsi példány pedig az ambrasi könyvtárból, Tirolból jutott Bécsbe. 8 A 15. század közepétől ugyanis az ún. bordás típus („Rippenmörser") szinte szabvánnyá válik. Buzinkay, Péter Ein Mörser uer Jahren um 1400 Die Sammlung des Ungarischen Nationalmuseums bewahrt ein Mörser vom höchsten Interesse. Der Mörser ist aus Bronze gegossen und hat eine Höhe von 14,5 cm. (Dm. oben 15,5 und unten 12,5 cm) (Abb. 1-2) Der Gefäßkörper ist in der Mitte stark eingezogen, so daß - unter den süddeutschen Mörsern - eine völlig ungewöhnliche Konturlinie entsteht. Am unteren 229