Folia historica 19

II. Közlemények - új szerzemények - Kovács S. Tibor: Török díszbuzogány a Károlyi-gyűjteményből (A 17. század második felének méltóságjelvénye az oszmán-török birodalomban)

Kovács S. Tibor Török díszbuzogány a Károlyi gyűjteményből, (A 17. század második felének méltóságjelvénye az oszmán-török birodalomban) 1971-ben a Károlyi család II. világháborúban elrejtett vagyontárgyai közül öt fegyver került a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárába, amely 1975-ben - egy ugyaninnen származó sodronyinggel is bővült.

1 A díszfegyverek között egy nyolcgerezdes török buzogány is található.

2 (1. ábra 1.) Az aranyozott ezüstből készült, leveles virágokkal áttört, hullámos peremű gerezdeket egyenként forrasztották fel a nyél - szintén aranyozott ezüst - felső tagjára. A gerezdek öntött technikával készültek, a buzogány nyelének alsó és felső része díszítetlen, míg a középső egység vörös bársonnyal bevont.

3 A buzogány nemesfém szerelésén négy esetben figyelhetünk meg ezüstfinomsági próbát.

4 A műtárgy külön érdekessége a felső köpű alsófelébe, illetve az alsó köpű felső részébe ütött egy-egy szultáni tugra. (1. ábra 2.) Sajnálatosan a török hitelesítő jegyek nem teljesek, az épebb felső darabon a következő szöveget olvashatjuk: SAH AHMEP BIN MEHMED HAN (EL-MUZAFFER DAIMA), azaz az örökké győzedelmes Ahmed sah Mehmed han fia. A szultáni tugrát a fentiek alapján III. Ahmedhez köthetjük, aki 1703 és 1730 között uralkodott.

5 A török birodalomban a művészet és a fémművesség központja Isztambul volt. A többi ötvöscéh is az isztambuli, vagy udvari stílust követte, de természetesen a távolabb fekvő műhelyek termékein helyi jellegzetességeket figyelhetünk meg. A fővároson kívül három fontos fémműves központ létezett: Damascus, Aleppo és Diyarbekir. Ezen kívül jelentősebb ötvöscéhhel rendelkeztek a következő városok: Trapezunt, Erzincan, Kayseri, Erzurum, Van, Gümüshane, Skopje és Belgrád.

6 Az ötvöstárgyak ezüstjének minőségét szigorúan ellenőrizték I. Szelim (1512-1520) rendelete alapján. A kellő finomságú tárgyba hitelesítőjegyként az akkor uralkodó szultán tugráját, azaz kalligrafikus névjegyét ütötték be.

7 Ez a módszer minden valószínűség szerint csak Isztambulra korlátozódott.

8 Az eddig elmondottak alapján a Károlyi buzogány 1703 és 1730 között Isztambulban készült, tehát nem a török alóli felszabadító háborúk során zsákmányolták. E méltóságjelvénynek számos párhuzama van, amelynek vizsgálata remélhetőleg közelebb visz ahhoz a kérdéshez, hogy milyen módon került ez a török buzogány a Károlyi család tulajdonába. A párhuzamok közül legfontosabb az a 1. A Károlyi buzogány és tugrája. 187