Folia historica 19

II. Közlemények - új szerzemények - Brestyánszky Ilona: Egy zsidó ötvöscsalád, a pozsonyi Becker-dinasztia munkássága

Hasonló talp- és szármegoldású a budapesti Zsidó Múzeum elegáns, aranyozott ezüst rimonpárja. 1810 körül készült. Almája nagy, hatágú pántokból képzett korona, alján virágos palmettasorral, belül csengővel. Tetején a már ismert sasos embléma. (Mérete: magassága 33 cm, talpátmérője 13 cm, leltári száma: 64.7.1-2.) Szintén 1810-ben készült a budapesti Zsidó Múzeum másik rimonpárja, melynek több változata fennmaradt ebből az időből a pozsonyi hitközség birtokában. A forma és a díszítés mindinkább leegyszerősödik rajtuk, a hullámos vonalvezetést az empire szigorúság váltja fel. A rimonpár talpát trébelt palmettasor, henger alakú szárát csupán vésett, reszelt övek tagolják. Nódusát csak két ráforrasztott sodronyszál jelzi. Almája áttört, alsó részén állóleveles csipkés gallér három csengővel, felette áttört árkádsor. Felső része áttört zárt korona alakú, a megkettőzött abroncsok közt oválisokból álló tárcsasorral, tetején a már ismert öntött koronás kétfejű sasos embléma. Ez a rimonkialakítás ebben az időben Bécsben is gyakori volt, így a budapesti Zsidó Múzeum birtokában is található hasonló 1810-ből J. Feyerabendt kezéből. (Magassága: 27, talpátmérő 10 cm, hitelesítőjegye Kőszeghy No. 1816. és No. 1853., leltári száma: 64.391.1-2.) A formát egyre takarékosabb megoldásokkal az 1810 körüli években több változatban alkalmazta. Ilyen rimonpárt őriz a pozsonyi hitközség 1810-ből. Kerek talpa függűlegesen trébelt vonaldísz között tojássoros. Hengeres szárán vésett gyűrűk. Nódusa alig kiemelkedő henger. Zárt koronát utánzó almája palmettasoros, felül nyolc áttört abroncsos, négyszirmú rozettasorral, tetején a már ismert embléma. Az alma indulásánál három csengőcske. (Magassága: 21 cm, talpátmérője 8 cm, leltári száma K. 7-8. Kőszeghy No. 1816., No. 1953.) Hasonló kialakítású az ismert tel-aviv-i judaica gyűjtő, William Gross tulajdonában lévő, nagyméretű, 33 cm-es rimonpár 1810-ből, palmettasoros, magas talppal, reszelt övekkel tagolt szárral, reszelt öves nódussal. Zárt korona idomú almájának alján tárcsasorban levéldísz, felső részén félköríves vésett levélágas áttörésekkel. Tetején a koronás embléma. A pozsonyi hitközség a rimonpár újabb változatát őrzi az 1816 körüli időkből. Trébelt, kerek talpán vésett palmettadísz, hengeres szárán vésett övek. Alig kiemelkedő, reszeltöves nódusát gyöngysor választja el a szártól. Áttört korona idomú almáján alul árkádsor, csipkézett gallér egy csengővel, négyabroncsos tetején hármas áttört levélszirom. Tetődísze hiányzik. (Magassága: 18,5, talpátmérő: 8 cm, leltári száma: K. 5-6. Kőszeghy, No. 1855., No. 1816.) A pozsonyi hitközség az előzőhöz hasonló harmadik rimonpárját 1818-ban készíthette az ötvös. Kerek, magas talpán trébelt palmettasor, a hengeres szár itt függőlegesen rovátkolt. Nódusa öntött palmettasoros. Zárt korona alakú almáján alul trébelt árkádsor, felső részén hét áttört gyöngysoros abroncs. Tetején a már ismert heraldikus koronás sasos embléma. (Beütve: Kőszeghy, No. 1820, 1818-as variánsa, és No. 1853-as hitelesítőjegye. Magassága: 34, talpátmérő 13 cm, leltári száma: K. 25-26.) Az 1810-es évek különösen termékenyek voltak a mester életében. Több tóravértje is származik ebből az időből. Legkorábbi ugyancsak az említett tel-aviv-i William Gross gyűjteményében található, melyet az 1988-as jeruzsálemi Sotheby's Judaica árverésen vásárolt. 1800 és 1810 között készülhetett, közelebb 1800-hoz, mert a későbbiekben már más, baldachinos megoldást alkalmazott rajtuk. Ezen a Németország-Ausztria-MagyarországCseh-Morvaországban és Lengyelországban ekkor használatos, álló téglalap alakú, fent félköríves záródású alapformát használta, szépen trébelt, még XVI. Lajos korabeli hagyományokon nyugvó, állólevélsoros keretdísszel, a levelek között trébelt gyöngyökkel. Poncolt mezejében a rituális díszitményt egy-egy függőlegesen bordázott, öblös vázából 176