Folia historica 19

II. Közlemények - új szerzemények - Kiss Erika: Arany kereszt és egy reneszánsz lánc részlete a Magyar Nemzeti Múzeum Ötvösgyüjteményében

Jelentős mennyiségű, mesterjegyes 16. századi ékszer került elő a történelmi Magyarország északi, északkeleti vidékeiről. A csengeri

3

2, a küküllővári

3

3 leletek 16. század végi, 17. század eleji temetkezésekből, az alsóesztergályi

3

4 ékszerek 17. század közepi sírokból kerültek elő. Mindhárom helyről igen változatos, és nagy mennyiségű ruhaboglár, Alsóesztergályról pedig egy függő is ismert. Höllrigl és Bunta Magdolna valamely nagy erdélyi ötvösközpontot feltételez, mint a mesterjegyes művek készítési helyét: Höllrigl Nagyszebent vagy Brassót, Bunta Kolozsvárt.

3

5 Az alsóesztergályi leletet a feltárást végző régész délnémet, 16. század végi munkának tartja.

3

6 A Victoria and Albert Museum 1868-ban vásárolt igen nagy összegért, egy „RV" jegyes, gyönggyel és zománccal díszített boglárokból álló nyakéket

3

7 (8., 9. képek). Az eladó szerint a tiroli Schloss Ambrasból származik az ékszer. A luganoi Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény egy hasonló nyakékét függő is díszíti, mely Jupitert és Junot ábrázolja.

3

8 A nyakék zománcos-gyöngyös boglárokból áll, minden tagján „GK" mesterjegyes lapocska. Ugyanebben a gyűjteményben található egy illatosító anyagok számára készült körte alakú függő, úgynevezett „pomander" (a pomme d'ambre eltorzult alakja).

3

9 Ismertek ezeken kívül mesterjegy nélküli, de általánosan a „Halli típus"-hoz sorolt tárgyak is.

4

0 Mindezek közös jellemzője az opak fekete, fehér, sötét- és világoskék, illetve ritkábban zöld rekeszzománc, mint díszítőelem. A boglárok vékony aranylemezből kivágott három- és négyszög, kör vagy rozetta formájú alapjára forrasztás nélkül, fém-vagy valódi gyöngyön áthúzott aranydróttal rögzítették a domború elemeket. Ez a fajta komponálásmód a két nem ruhadíszként, hanem valódi ékszerként hordott darabra is érvényes. A budapesti lánc és a luganoi szagosítófüggő ugyanabból a néhány alapmotívumból épül fel, mint a boglárok: voluták, spiráldíszítmények, poncolással kiképzett mattolt vagy rovátkolt felület, a zománc gazdag paillonos díszítésű.

4

1 A Nemzeti Múzeum baluszteres lánca eredetileg valószínűleg nem is nyakban függött, hanem övként, a derékra tekerve és elöl hosszan lelógatva viselték, végén függővel.

4

2 A csengeri kripta leletanyaga között is maradtak fenn ilyen - bár egyszerűbb kivitelű baluszteres láncok függővel.

4

3 Az írott adatok és ábrázolások szerint az ilyenfajta láncövek a 16. század közepétől egészen a század végéig divatban voltak.

4

4 Ilyet visel Ausztriai Anna 1556-ban, Nádasdy Tamásné Kanizsai Orsolya 1560-ban, és ilyen látható kolozsvári nemesasszonyokon a 17. század elején 4

5 Ezek a láncok éppen ezért többnyire hosszúak voltak. Ez érvényes a szóban forgó ékszerre is. A Fraknói cikkhez készült ábrát alapul véve, melyen a később a Zichy családhoz került része is látható a láncnak, az ismert méretekkel kalkulálva legalább egy méteres hosszt kapunk. De például hozhatjuk a századból ismert más baluszteres láncokat is: az Izabella királynének tulajdonított lánc 154 cm, egy másik aranylánc 128 cm hosszú. Ezeket aligha viselték nyakban.

4

6 Baluszteres, vagy másképpen kosaras lánc-övek, hozzájuk tartozó függővel - ami többnyire illatosító is egyben - nem ritkák a 16. századból. Egy korábbi, a század első harmadából származó példányon naturalisztikusan képzett levelek alkotják a „kosarat"

4

7, a későbbiek volutákkal, gyakran gyöngyvagy zománcdísszel készültek.

4

8 A különböző darabokon szereplő mesterjegyeket nem tudjuk feloldani, akár csak névről ismert ötvössel is azonosítani. Mindenesetre különös, hogy teljesen egyező darabok is előfordulnak különböző jeggyel. Az is figyelemre méltó, hogy csak a két „műkereskedői darab" - a luganoi és a londoni nyakék - jelzett minden egyes tagján. Kétséges a nyakékek jelenlegi összeállításának hitelessége is. Az ismert adatok alapján a boglárokat viselték ugyan nyakékként, de szalagra varrva, a nagyon vékony, sérülékeny alapanyagnak megfelelően. A jelzés oka talán egyféle elszámolás alapja lehetett. Mivel a boglárok - 16. századi 159