Folia historica 19

II. Közlemények - új szerzemények - Kiss Erika: Arany kereszt és egy reneszánsz lánc részlete a Magyar Nemzeti Múzeum Ötvösgyüjteményében

módon ugyan de tömegáruk voltak, egyszerre sokat kellett készíteni belőlük. A mégoly vékony aranylemez is drága anyag, így elképzelésem szerint bizonyos darabszám után jeleztek egyet. így a munka végeztével a jegyes darabok összeszámlálásával tudni lehetett, ki mennyi alapanyagot használt fel, hány darabot készített. A baluszteres lánc jelzésének talán számottevően nagyobb súlya, a hozzá felhasznált anyag mennyisége lehetett az oka.

4

9 A mesterjegyes darabok készítési helyeként Bunta Magdolna vetette fel Kolozsvár nevét. Véleménye szerint a küküllővári lelet és a halli ékszerek közös forrásból származnak. A kettő között a vizsgálódásunk során többször is említett Mária Krisztierna az összekötő kapocs. Báthori Zsigmond ugyanis házasságkötése előtt nem sokkal végeztette ki a küküllővári ékszerek tulajdonosnőjének apját, Kendy Sándort, akinek vagyonát is elkobozta. Bunta szerint az ifjú Habsburg ara házassági ajándékként kaphatott az elkobzott ékszerekből.

5

0 Az Esztergomból származó ékszeregyüttes mindkét tagjával kapcsolatban „beleütközünk" Mária Krisztierna személyébe. Ezek alapján elképzelhető, hogy egykor az ő tulajdonában voltak ezek az ékszerek, élete különböző szakaszában, különböző földrajzi helyszíneken kapta azokat. Az együttes Esztergomba kerülésének körülményei további kutatásokat igényelnek. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Esztergomhoz két hasonló ékszer is köthető. Talán egyszerre kerülhettek a kincstárba, esetleg annak „vándorlása" a török elöli menekítése idején.

5

1 Jegyzetek 1 Ltsz.: Pig. Jank. 238. Méretei: a kereszt 4,2 cm x 3,1 cm, a lánctöredék hossza 28,7 cm. 2 „Catenarn hanc et crucem occasione restaurationis capellae Bakátsianae canonicus Ipolyi detectam Emerico Esterházy Archiepiscopo remonstrando, ab codem dono optinuit, is vero maecenati olim suo Nicolao seniori jankovich, suae celsitudinis plenipotentiario cessit. Vero ea Excel(sissi)mus D(omi)nus Cornes Josephus Erdődy (allune) regni cancellarius et Bakátsianus successor, mediosecretarii suis... florenos comentionalis." Ld.: A Jankovich Gyűjtemény leltárkönyve - Elenchus Pignorum, 238. szám. Vö.: Mathes, N.: Veteris Arcis Strigoniensis descriptio. Strigoniensii, 1827. 55. p. és XIII. tábla. 3 Esterházy Imre (1663-1745) és II. Jankovich Miklós (1694-1763) kortársa volt Ipolyi Gáspár (_ 1762, ő azonban prépost, főesperes és nem kanonok volt. 4 Pulszky Károly-Rcidisics Jenő: Az ötvösség remekei a magyar történeti ötvösműkiállításon. I. köt. Budapest é.n. 145. kép; Fraknói Vilmos: Erdődy Bakócz Tamás prímás műtárgyai. Archeológiai Értesítő IX. (1889) 112-120. p.; Uő.: Erdődy Bakócz Tamás, Budapest 1889. 203-205 p.; Hampel József: Zománcos kereszt Bakócz Tamás sírjából. Archeológiai Értesítő VI. (1896) 140-142 p.; Alcsuti Katalin: Régi magyar ékszerek Budapest 1940. 22. p. és 8. kép; Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. Budapest 1976. 25., 47. p. és 21. kép; H. Kolba Judit: A Nemzeti Múzeum ötvöstárgyai a Jankovich-gyüjteményből. In: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772-1846). Szerk.: Belitska-Scholtz Hedvig Budapest 1985. 105. p. (Művészettörténeti Füzetek 17.) 5 Fraknói V. i. m. 116-118. p.; Hampel J. i. m. 142. p. 6 Holzhausen, Walter: Meisterwerke der Juwelierkunst des 16. und 17. Jahrhunderts. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien N. F. 9 (1935) 169. p.; Falk, Fritz: Edelsteinschliff und Fassungformen im späten Mittelalter und im 16. Jahrhundert. Ulm 1975. 143. p. 160