Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Gerelyes Ibolya: Török viseletek és textilek a 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében

Gerelyes Ibolya: TOrök viseletek és textilek 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében Szinte közhelyként él tudatunkban a tétel, mely szerint a 16-17. századi török és magyar férfiviselet rendkívüli mértékben hasonlított egymáshoz. Számosan idézték azóta is Takáts Sándornak századunk elején megfogalmazott véleményét „a hazai törökök és magyarok egyforma viseletéről", melyet csak a turbán illletve a süveg használata különböztetett meg egymástól.

1 Széles körben elterjedt ez a nézet annak ellenére, hogy már a múlt század végén rendelkezésre állt Radvánszky Béla aprólékos, szigorúan a tárgyi anyaghoz kapcsolódó elemzése a 16-17. századi magyar viseletről.

2 A legújabb viselettörténeti munkák természetesen tartózkodnak az ilyen jellegű, romantikus színezetű megfogalmazásoktól

3, sokszor azonban - megfelelően rendszerezett és elemzett források hiányában - ez utóbbiak is kénytelenek általánosítani. Az alábbi tanulmány az eddig ismert és kiadott hagyatéki leltárak, végrendeletek és ingóságjegyzékek alapján próbál képet rajzolni a török ruha- és textilfélék magyarországi elterjedéséről. Nem lehetett célja a magyar viselet 16-17. századi átalakulásának teljeskörű elemzése, csupán a maga szerény eszközeivel a további kutatáshoz kívánt segítséget nyújtani. Elemzésemben két szempont alapján próbáltam megközelíteni a rendelkezésünkre álló forrásokat. Az első felvetődő kérdés, hogy melyek voltak a török eredetű ruha- és textilneműek, melyek a korszakban valóban ismertek és használtak a magyarok. A másik, sokkal ritkábban említett probléma

4, hogy e tárgyak használatában kimutatható-e különbség a három részre szakadt ország egyes területei között. Ruhaneműek 1. Kaftán A kaftánnak eredetileg sajátos szerepe, s szimbolikus jelentése volt. Ajándékozásával az adományozó az adományozottat mintegy hatalommal ruházta fel, elismerte, hivatalába beiktatta.

5 E ruhadarab magyar forrásban először 1571-ben jelent meg, mikoris Báthory István erdélyi fejedelem kíséretéből huszonötén kaptak török kaftánt ajándékba.

6 A későbbiek során szinte kivétel nélkül csak az erdélyi fejedelmi kincstárakban találunk kaftánokat. Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Kemény János, I. és II. Apafi Mihály, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc javainak listáiban szerepelnek, legtöbbször nem túl nagy mennyiségben.

7 Az a néhány kivételes személy, akinek az erdélyi fejedelmeken kívül szintén volt török kaftán a tulajdonában, szintén Erdélyben élő, fejedelmi szolgálatban álló magyar nemes volt, mint például Kamuthy Balázs, vagy Tholdalagi Mihály.

8 A hódolt területről, illetve annak peremvidékéről három összeírást ismerünk, melyben török kaftánt említenek. Kecskemét város 1668-69. évi jegyzőkönyve említi, hogy a város polgárai 1596-ban, a török szultánnak juttatott ajándék viszonzásaképpen egy „vont arany köntöst kaptak, mely őket minden török részről fenyegető bántalmazás ellen megóvni hivatott".

9 A kecskemétiekhez hasonló módon, a debreceni polgárság követei is megfordulhattak a török portán. így történhetett, hogy a 17. század elején a főbíró tisztségét többször 75