Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Gerelyes Ibolya: Török viseletek és textilek a 16-17. századi magyar hagyatéki leltárak tükrében

is betöltő Tblnai Imre diák hagyatékában két török kaftán is volt.

1

0 Tálán ugyanígy jutott Szünney István kassai polgár is egy veres török kaftánhoz.

1

1 A királyi Magyarország területén élő nemesség köréből Batthyány Ferencről tudjuk, hogy tulajdonában török kaftán is volt.

1

2 A fenti adatok jól példázzák, hogy bár Erdélybe, ott is elsősorban a fejedelmi udvarba szép számban kerülhettek be török kaftánok, azok nem váltak, nem válhattak a magyar férfiviselet általánosan elterjedt, mindennapos darabjává. Különösen nem a hódolt területen, ahol a három fent említett szórványos adat nem igazolhatja e viseletnek a lakosság körében való széles körű elterjedését. E megállapítást támasztja alá az a számos említés, mely a kaftánok átalakításáról, felszabdalásáről szól. Forrásaink szerint a leggyakrabban férfiruha - dolmány vagy mente - bélést készítettek a török kaftánok jó minőségű anyagából.

1

3 Két említés tanúskodik arról, hogy a kaftánt női ruhának alakították át.

1

4 Meglepően gyakori, hogy a kaftánból paplant, ágyterítőt készítetnek.

1

5 Palotay Gertrúd feltevése szerint - s magam is úgy vélem igaza van - elképzelhető, hogy a forrásokban kaftánként említett paplanok esetleg nem török kaftánból, hanem ahhoz hasonló, szintén Törökországból származó brokátból vagy selyemből készültek.

1

6 2. Dolmány A korabeli hagyatéki leltárak tanúsága szerint a férfiviselet legáltalánosabban elterejedt, mindenki által ismert darabja a dolmány volt. Használata nem korlátozódott egyetlen országrészre. Éppúgy viselték Erdélyben, mint a török hódoltság északi peremén fekvő városokban és a királyi Magyarországon. A főúri és nemesi hagyatékok mellett szép számmal találunk dolmányt a mezővárosi polgári, valamint a paraszti hagyatéki listákban is.

1

7 Bár maga a dolmány szó oszmán-török eredetű nyelvünkben

1

8, mégsem teljesen egyértelmű, hogy e viselet megjelenése és elterjedése összefüggésbe hozható a török hódoltsággal. Az írott forrásokban már a hódoltságot megelőzően megjelenik, legkorábbi említése 1504-ből ismert.

1

9 A ruhadarab hódoltságot megelőző, 16. század eleji használatát igazolják a fennmaradt keltezhető darabok, például a sárospataki plébánia templom kriptáinak leletei is.

2

0 Török dolmányt magyar tulajdonban igencsak elvétve említenek forrásaink. Két adatunk van, mindkettő a 17. század 60-as éveiből származik.

2

1 3. Fosztán, foszlány Nehéz helyzetben vagyunk, ha fosztán, vagy foszlány nevű - ujjatlan köpönyeg jelentésű - ruhadarabunk eredetét akarjuk követni. A szó eredetileg az olasz nyelvből került a törökbe, s nyelvészetileg nem dönthető el egyértelműen, hogy a magyar nyelv mely nyelvből vette át.

2

2 Több tényező is nehezíti az eligazodást. Például; a korabeli török hagyatéki leltárakban nincs fosztán nevű ruhadarab. A fosztán, mint anyagnév vastag pamutvásznat jelöl, ugyakkor a belőle készült ruhadarabok mellett az atlasz és tafota jelzők is előfordulnak.

2

3 Első említése egészen korai, már 1442-ben előfordult.

24 Ismert erdéllyi fejedelmi és nemesi hagyatékokbői, s Bethlen Gábor 1627. évi limitációja is megemlíti.

2

5 Feltűnik e ruhadarab a hódoltság peremén, Kassán már a 17. század elején, illetve nagy mennyiségben hódoltság legvégén, Panduka Demeter debreceni „görög boltos" árukészletében.

2

7 Hódoltságon belüli adatunk egyelőre nincsen. 4. Salvar E bő, buggyos, bokában megkötött török nadrág-féle megjelenése Magyarországon egyértelműen a török hódoltság korához köthető. Első említése 1604-ből származik

2

8, majd a 17. század folyamán gyakran előfordul az alföldi mezővárosi hagyatékok egyik 76